Magyar segítséggel fejlesztik a világ második legnagyobb pontytenyésztő országában az akvakultúra technológiáit - beszámoló
Halasi-Kovács Béla – 2017. augusztus 14., hétfő, 10:27

A magyar és az Indonéz állam között még 2016-ban jött létre agrárminiszteri szintű megállapodás a két ország együttműködésére a halászat és az akvakultúra fejlesztésének területén. A szándéknyilatkozatban a felek vállalták, hogy az aláírást követően létrehoznak egy szakmai bizottságot az együttműködés részleteinek meghatározása érdekében.

A Magyar-Indonéz Halászati és Akvakultúra Technikai Vegyes Bizottság első ülésére 2017. július 24-26 között került sor Jakartában. A Földművelésügyi Minisztérium delegációjának vezetője Lengyel Péter főosztályvezető helyettes volt. A delegációban helyet kapott a hazai akvakultúra szakmaközi szervezetének (MA-HAL) külföldi partnerségért felelős alelnöke Dr. Váradi László, valamint az ágazati kutatóműhely képviselőjeként Halasi-Kovács Béla, a NAIK Halászati Kutatóintézet igazgatója.

A bizottsági ülésre az Indonéz Tengerügyi és Halászati Minisztériumban került sor. Az ülés társelnöke az indonéz fél részéről Coco Kokarkin úr, a Tengerügyi és Halászati Minisztérium Akvakultúra Főigazgatóságának ivadékellátási igazgatója volt. A megbeszélésen a felek előadások keretei között mutatták be országuk akvakultúra ágazatát, az akvakultúra fenntartható fejlesztésének irányvonalait, a hal és haltermékek kereskedelmének, valamint marketingjének főbb jellemvonásait, hiányosságait, és a fejlesztés lehetőségeit.

A 261 millió lakosú, összesen több mint 17 000 szigeten elterülő Indonézia a világ egyik legjelentősebb akvakultúra termelési potenciáljával rendelkező ország. Az akvakultúrában a tengeri alga termelés volumene jelenleg 11,7 millió tonna, a haltermelés pedig 5,7 millió tonna. A fejlődés már az elmúlt években is jelentős volt, hiszen a haltermelés az elmúlt három évben 58%-kal emelkedett, ugyanakkor az indonéz állam célkitűzése ezen szegmensben 2019-ig 9,1 millió tonna hal előállítása. Az indonéz haltermelési rendszerekben a tengeri akvakultúra mellett kiemelkedő jelentőségű az édesvízi akvakultúra is. Az itt termelt legfontosabb halfajok a ponty (Cyprinus carpio), az afrikai harcsa (Clarias gariepinus), a nálunk is ismert pangasius (Pangasius spp.), továbbá a japán angolna (Anguilla japonica), tilápia (Oreochromis niloticus), óriás gurámi (Osphronemus goramy), mahseer (Tor spp.). Indonézia 400 000 tonna pontytermelésével Kína után a második legnagyobb pontytermelő a világon. Összehasonlításként érdemes leírni, hogy a magyar pontytermelés volumene 15 000 tonna. Igaz, hogy az előadásokból megtudhattuk azt is, hogy bár az egyes szigetek halfogyasztási szokásaiban jelentősebb eltérések mutatkoznak, még a legalacsonyabb fogyasztással jellemezhető Jáván is mindenhol meghaladja a 20 kg/főt, Indonézia többi nagy szigetén pedig mindenhol 30 kg/fő fölött van, de több tartományban meghaladja az 50 kg/fő/év értéket.

Az indonéz akvakultúra legnagyobb kihívásai a klímaváltozás, túltermelés és környezeti degradáció, az anyaállományok romló minősége és a genetikai kutatások fejletlensége, a haltápok drágasága, a haltermékek iránti növekvő kereslet kielégítése, a nemzetközi élelmiszerbiztonsági és nyomonkövethetőségi elvárásoknak való megfelelés, versenyképességi problémák, a termelési célú beruházásokhoz szükséges tőke hiánya. A szakigazgatás részéről fontos probléma a statisztikai adatgyűjtés megbízhatatlansága. Ugyanakkor sikerekről számoltak be egy nyomonkövethetőségi rendszer (INDO-GAP) bevezetése és a halvakcinák fejlesztése terén, de sikereket értek el a haltermelők minőségi népesítőanyaggal való ellátása („keltető-program”), valamint a befektetések támogatása terén (adó- és vámkedvezmények, bürokráciacsökkentés) egyaránt. Indonéziában lehetőség van 3 óra leforgása alatt bejegyeztetni és engedélyeztetni egy vállalkozást.

Az indonéz fél a kereskedelemmel kapcsolatosan kiemelte, hogy országuk legfontosabb exportpartnerei jelenleg az Egyesült Államok, Japán, Vietnam és Szingapúr. Stratégiai cél ugyanakkor a feldolgozott termékek arányának és értékének növelése, a piaci hozzáférés és piaci információk javítása, a feldolgozási infrastruktúra fejlesztése, valamint a tanúsítás javítása. A jövőben Indonézia az Európai Unió országai felé is szeretne nyitni akvakultúra termékeivel.

Az ülés során azonosított együttműködési lehetőségeket a résztvevők egy együttműködési mátrixban foglalták össze, amely tartalmazza a főbb együttműködési témákat, az együttműködés típusát (információcsere, szakértői látogatások, közös kutatások, tanulmányi ösztöndíjak és egyéb képzések), valamint a felelős partnereket. Ezek alapján a két ország akvakultúra fejlesztése területén az együttműködés legfontosabb pillérei a takarmányozástani és immunológiai kutatások; a ponty és a mahseer genetikai bázisának javítása szelekciós módszerekkel, a két faj spermamélyhűtési technológiájának kimunkálása, illetve javítása, génbanki állomány létrehozása. Az indonéz fél érdeklődését fejezte ki a magyar-laoszi-vietnami partnerségben megvalósuló „Regional Carp Broodstock Center”-rel kapcsolatosan is, amely nagyban hozzájárulhat az indonéz pontytermelés szaporítóanyagának fejlődéséhez. Fontos együttműködési terület az élelmiszer nyomonkövethetőségi rendszer, valamint a marketing fejlesztése, míg a természetes vizek fenntartható halgazdálkodása területén a vízgazdálkodási kérdésekre adandó válaszok megtalálása.

A látogatás második és harmadik napján a magyar delegációnak módjában állt több tenyésztési intézetet, valamint haltermelési egységet megtekinteni. Ezek között volt a Bogorban 1920 óta működő Édesvízi Akvakultúra Kutatási és Szaktanácsadási Intézet, ahol elsősorban a négy mahseer faj szaporításával foglalkoznak. Ez a hal talán a legértékesebb édesvízi hal a piacon, kilónként akár 100 dollárt is kérhetnek érte. Az intézetben a szaporítás mellett tenyésztési és immunológiai kutatások is folynak, többek között az Aeromonas és a koi herpeszvírus (KHV) elleni szerek kidolgozásában jutottak eredményekre. A bogori az egyik kutatás-fejlesztési partner intézet lehet az indonéz-magyar kutatás-fejlesztési együttműködés során.

A másik potenciális partnerszervezet a karawangi Aquaculture Business Center. Az 1984-ben, a Tengerügyi és Halászati Minisztérium által létrehozott és annak felügyelete alá tartozó intézet 309 hektáron gazdálkodik, összesen 120 főt, köztük 20 kutatót foglalkoztatnak. Az intézetben a garnélafajok (Penaeus monodon és P. vannamei) mellett édesvízi fajokat (tilápia, japán angolna, afrikai harcsa és pangasius), brakkvízi és tengeri fajokat – milkfish (Chanos chanos), tengeri sügér (Dicentrarchus labrax), fűrészes sügér (Epinephelus spp) és pompano (Trachinotus sp) – egyaránt állítanak elő. A központ az ivadék előállítás mellett szaktanácsadással (informatikai, technológiai, tervezési), és szakképzéssel is foglalkozik. A központ 10-12 tagú termelői csoportokkal áll kapcsolatban, akik gazdaságában a továbbfejlesztett technológiák referenciaként szolgálnak más farmerek számára. A halértékesítés bevételeit a központ befizeti a minisztériumnak, de a minisztérium azt a központ működtetésébe forgatja vissza.

Az állami felügyelet alatt álló kutatás-fejlesztési szervezetek mellett a magyar delegáció egy díszhal előállító üzembe is ellátogatott. A Bekasiban működő PT Jupiter Aquarium magángazdaság mintegy 1000 különböző édes- és brakkvízi díszhalat nevel, elsősorban exportra. A szaporított halfajok száma azonban jóval alacsonyabb, ezek elsősorban szájköltőhal-félék (Cichlidae) családjába tartozó és páncélosharcsa (Corydoras spp) fajok. A megtermelt hal 80%-át Kínába szállítják, de exportálnak díszhalat Hollandiába, Franciaországba, Lengyelországba és Németországba is. Indonéziában a díszhal termelés is a Tengerügyi és Halászati Minisztérium felügyelete alá tartozik. A minisztérium adta ki a gazdaság számára a Jó Akvakultúra Gyakorlat (Good Aquaculture Practice, GAP) minősítést is. A telepen mindössze 15 fő dolgozik, akik a telepen is laknak, és három műszakban végzik a munkát.

A látogatások során lehetőség volt a halak kóstolására is. A Cibuburban található Sondoro seafood Reastaurant-ot az egyik halászati szövetség vezetője üzemelteti, és a halak, valamint egyéb víziállatok beszállítói a szövetség tagjai. Az étterem létrehozásának egyik oka éppen az volt, hogy segítse a helyben termelt halak és egyéb víziállatok, elsősorban rákfélék piacra jutását. Az étteremben fűrészes sügért szolgáltak fel különböző módon elkészítve. Érdekesség, hogy Indonéziában a halak egyes részeinek eltérő az értéke. A legértékesebb rész a fej, amit a mellúszó mögött elvágva szolgálnak fel. A halakat párolva, vagy sütve, de mindenképp különböző – köztük méregerős csilivel fűszerezett – pl. currys, paprikás, korianderes mártásokkal kínálják.

A munka a jakartai megbeszélés után természetesen nem ért véget, a tervek gyakorlati megvalósítása, az együttműködés rendszerének részletes kidolgozása, a források felkutatása az elkövetkező hónapok feladata lesz, míg a tervezetten 2018. második felében Magyarországon megrendezésre kerülő második vegyes bizottsági ülésen már az első eredményekről tudunk beszámolni.

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.