NAIK - Agrár-környezettudományi Kutatóintézet (AKK)

Utolsó frissítés: 2014. április 25. péntek

 

Intézetünk elődje a hazai agrárkutatás egyik legpatinásabb intézménye: az 1880-ban létrehozott Országos Filoxéra Kísérleti Állomás (később Magyar Királyi Rovartani Állomás) és a 1917-ben életre hívott Magyar Királyi Mezőgazdasági Növénytani és Szőlészeti Intézet volt. A kutatótelepen 1949-ben alakult meg a jogelőd Konzerv-, Hús- és Hűtőipari Kutató Intézet (KOHIKI), melyből – egyes osztályok új telephellyel önálló iparági kutatóhelyekké alakulása után – 1959-ben létrehozták a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézetet (KÉKI). A kutatási profil tudományos szélesedése, illetve a hazai élelmiszeripar privatizációja és az állami kutatásfinanszírozás átalakulása nyomán az intézet neve később kétszer is módosult. 2001-ben Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézetre változott, jelezve az élelmiszer-tudomány szerepének erősödését. 2011-ben az intézet profilja jelentősen tovább bővült, s az Európai Unió „a termőföldtől az asztalig” szemlélete jegyében az élelmiszer-tudományi kutatások környezetbiztonsági tudományos vizsgálati tevékenységre is kiterjedtek, s a tudományterületi bővülés az intézet megnevezésében is tükröződött: az intézmény elnevezése 2012-ben Központi Környezet- és Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet névre módosult. Az intézetben – többségükben az MTA Növényvédelmi Kutatóintézet (az egykori Magyar Királyi Rovartani Állomás jogutódja) korábbi munkatársai révén – új Agrárkörnyezet-biztonsági Főosztály alakult, melynek kutatási tevékenysége környezetanalitikai, ökotoxikológiai és mikrobiológiai szakirányokat foglalt magában. A Vidékfejlesztési Minisztérium által 2014-ben életre hívott Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) keretében ebből a főosztályból jött létre a NAIK Agrár-környezettudományi Kutatóintézet (AKK).

A NAIK AKK a mezőgazdaságban alkalmazott agrokémiai és géntechnológiák kockázati tényezőinek kimutatására, nyomon követésére és csökkentésére alkalmas új módszerek fejlesztésére, valamint az eddig nem ellenőrzött technológiai eljárások kockázati tényezőinek feltárására vállalkozott. Az AKK elődjének tevékenységéből kiemelhető a MON 810-es GM-kukorica vetési moratóriumának tudományos megalapozása, amelynek érvrendszerét számos Európai Uniós ország hatóságai felhasználták. Intézetünk jelenlegi témái közül kiemelkedők az alábbiak: (i) GM-növények és növényvédő szerek európai engedélyezésének elemzése; (ii) Az élővizekbe kerülő Bt-kukorica hatása vízi élőszervezetekre (gerinctelenek és gerincesek); (iii) A cry-gén öröklődése és a fajtahibridekben való működése, a véletlen átporzás hatásának vizsgálata; (iv) Analitikai módszerek fejlesztése és alkalmazása Cry-toxinfehérjék kimutatására; (v) Mezőgazdasági és más eredetű szerves mikroszennyezők (bio)kémiai, biológiai fő- és mellékhatás-vizsgálata, monitorozása, meghatározása környezeti és biológiai mintákban; (vi) Szerves mikroszennyezők mikrobiológiai lebontásának agrárkörnyezet-biztonsági vizsgálatai; (vii) A komposzt, mint „virtuális élőlény” vizsgálata genomikai, proteomikai és mikrobiológiai módszerekkel, lignocellulóz alapú biotechnológiai fejlesztések céljából.

A NAIK Agrár-környezettudományi Kutatóintézet (mb. igazgató: Székács András DSc) három kutatási szervezeti egysége a Környezetanalitikai Osztály (vezetője: Mörtl Mária PhD), a Környezeti és Alkalmazott Mikrobiológiai Osztály (vezetője: Kukolya József CSc) és az Ökotoxikológiai Osztály (vezetője: Darvas Béla DSc). Munkatársaink aktív szerepet vállalnak a tudományos közéletben (az Országház Mezőgazdasági Bizottságához tartozó GMO-Kerekasztal vezetése, a Magyar Ökotoxikológiai Társaság vezetése, a Biokontroll tudományos folyóirat szerkesztése), az oktatásban (a SzIE kihelyezett Ökotoxikológiai Tanszékének oktatási munkái, az ELTE és SzIE Környezettudományi Doktori Iskoláiban való törzstagi munka), valamint különböző minisztériumi háttérfeladatok ellátásában. Az AKK tagjai közül Darvas Béla 2012-ben a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje, míg Székács András 2013-ban Darányi Ignác-díj (környezettudomány) kitüntetésben részesült. Intézetünk tiszteletbeli tagja Farkas József az MTA rendes tagja.

Tovább az intézet honlapjára

Copyright 2014 Agrárkörnyezet-tudományi Kutatóintézet.
Templates Joomla 1.7 by Wordpress themes free