NAIK - Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztály (ZÖKO)

Utolsó frissítés: 2014. április 25. péntek

 

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ  Zöldségtermesztési Önálló Kutatási osztálya (Naik ZÖKO) 2014 január 1-én alakult meg Kecskeméti központtal és három kutató állomással. A Kalocsai és Szegedi Kutató Állomása a Fűszerpaprika Kutató-Fejlesztő  Nonprofit Közhasznú Kft jogutódaként a fűszerpaprika kutatással foglalkozik. A Kecskeméti Kutató Állomás két projektje a hagyma- és paradicsom nemesítés pedig a ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt-től került át a NAIK-hoz.  A fűszerpaprika és a Makói hagyma a magyar konyha nélkülözhetetlen részei, speciális magyar exportcikkek, eredetvédelmet élvező hungarikumok.

Az államilag támogatott fűszerpaprika kutatás a jó minőségű őrlemények biztosítása és garantálása érdekében  jött létre az 1900-as évek elején. A Kalocsai Paprika és Vegykísérleti Állomást 1917-ben, a Szegedi Paprika és Vagykísérleti Állomást 1927-ben létesítették a két fűszerpaprika termelési körzetben azzal a feladattal, hogy az egyre nagyobb mértékben exportált fűszerpaprika őrlemény tételeket vegyileg megvizsgálja és minősítő bizonylattal lássa el.  Emellett alapvető feladatául jelölték meg a növénynemesítő tevékenységet, a termelők nemesített vetőmaggal történő ellátását, a termelés és feldolgozás fejlesztését, a szaktanácsadást és szakmai kiadványok készítését a kiváló minőségű export termék előállítása érdekében.

A magyar nemesítők kiváló munkáját dicséri, hogy a hazai termelés mind a mai napi magyar nemesítésű fajtákkal történik . Jelenleg is kiemelt feladatnak tekintjük a termőképesség, magas festéktartalom, a kapszaicin tartalom, a  koraiság,  a domináns kórokozókkal szembeni ellenállóság és a termésbiztonság fokozását. A két állomáson nemesített 17  konstans fajta és 4 hibrid bőséges választékot kínál a magyar fűszerpaprika termelők és feldolgozók számára. A legújabb fajtáink ellenállnak a Xanthomonas baktériumnak,  Az új projektjeinkben a további betegségrezisztenciák beépítésén, DH vonalak létrehozásán, új rezisztencia források bevonásán, továbbá intenzív szabadföldi és fólia alatti technológiák fejlesztésén dolgozunk. A kutató-fejlesztő munka legfontosabb részei a génforrások szűrése, értékelése, környezetkímélő trágyázási és öntözési technológiák kidolgozása, betakarítási és utóérlelési technológiák fejlesztése.  Az őrlemények minőségét meghatározó paraméterek laboratóriumi vizsgálata, a csomagolástechnika fejlesztése a termékek nyomon követési rendszerének alkalmazása  szintén fontos részei a kutató munkánknak.

A világhírnevet szerzett Makói hagyma jól ismert márkanév, a Makói Hagyma kutató Állomás magas szárazanyag tartalmú, kiváló fűszerező értékű, jól tárolható fajtáira épül.  A piac továbbra is igényli a kiváló minőségű Makói hagymát, ám a tradícionális dughagymás termesztés gazdaságossága az alacsony termőképesség miatt romlott és a termelés napjainkra lecsökkent. A hazai piac egyelőre nem fizeti meg a jobb minőséget, a hagyma árát jelenleg a friss piacon uralkodóvá vált nagy termőképességű hibridek hozamai határozzák meg. Nemesítési projektünk  célkitűzése új nagy termőkéességű Makói típusú jó fűszerező értékű, a konkurenseknél magasabb szárazanyag tartalmú és jobban tárolható hibridek kifejlesztése a hagymatermesztés fellendítése érdekében

A kecskeméti paradicsom nemesítés  az 1980-as évek végéig kiváló fajtákkal szolgálta a hazai konzervipar nyersanyag igényét. Az ezeredfordulóra a feldolgozó kapacitás csökkenésével párhuzamosan a termelés volumene is csökkent, ugyankkor általánossá vált a hibridek használata.  A kormányzat támogatni szándékozik a hazai feldolgozási kapacitás fejlesztését, ehhez nagy termőképességű, betegségellenálló, gépi betakarításra alkalmas hibridekre van szükség.  Kutatási projektünk ehhez biztonságosan termeszthető, új korai és középkorai kiváló feldolgozási paraméterekkel rendelkező hibridekkel kíván hozzájárulni.

Copyright 2014 Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztály.
Templates Joomla 1.7 by Wordpress themes free