A tanácskozáson szerepet kapott a fajtaválasztás, a növényvédelem és az éghajlatváltozás csakúgy, mint a piac helyzet elemzése. Így a résztvevők betekintést nyerhettek többek között a malomipar jelenébe – mint elhangzott, a koncentráció során (a korábbi 142 malom helyett ma 52 üzemel) nagymértékű műszaki fejlesztés ment végbe, amire szükség is van, hiszen a hazai malomipar igen erős versenytársakkal áll szemben.

Dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója a magyar mezőgazdaság fejlesztési lehetőségeit bemutató előadásában arra emlékeztetett, hogy az utóbbi évszázadokban a mezőgazdaságban soha nem látott forradalmi változások mentek végbe. Azonban a jelenkor újabb kihívásai közepette a magyar agráriumnak több területen is szüksége van a dinamikus előrelépésre – aminek egyik legjelentősebb része éppen az agrárkutatás és az agrár-felsőoktatás.

Gyuricza Csaba kifejtette, hogy jók a magyar mezőgazdaság fejlesztési irányai, az elmúlt években „elindult a lejtmenetből a mezőgazdaság”, azonban még kihívások sorát kell leküzdenünk a jövőben a hazai mezőgazdaság versenyképességének fejlesztéséért. A legfontosabb lépések között megemlítette a szétaprózódott hazai agrár-felsőoktatás koncentrálását, a vertikális integráció erősítését, továbbá a GMO-mentes élelmiszerlánc kialakítását. A főigazgató a magyar agrárágazat egyik fő feladatának nevezte a Kárpát-medence megváltozott klímafeltételeihez igazodó technológiák kidolgozását, és az öntözött területek céltudatos növelését. Hangsúlyozta, hogy továbbra is a sikeres jövő zálogának tartja a precíziós mezőgazdaság kiterjesztését, ami lehetővé teszi, hogy a legkisebb ráfordítással érje el a hazai gazdatársadalom a legmagasabb eredményeket.