Élvonalban a magyar agrárkutatás
kormány.hu / NAIK – 2017. július 12., szerda, 16:00

Külföldön is jelentős az érdeklődés a magyar agrárkutatási eredmények iránt; nemcsak a környező országokban, de Közép-Ázsiában is keresik - például - az új magyar búzafajtákat, amelyeket a magyar kutatók a megváltozott klimatikus viszonyokhoz való alkalmazkodásra fejlesztettek ki - mondta a földművelésügyi miniszter az FM és a NAIK közös budapesti sajtótájékoztatóján.

fotó: Pelsőczy Csaba

Fazekas Sándor a magyar agrárkutatás általános helyzetéről annak a könyvnek a bemutatóján beszélt, amely ismerteti az agrárkutatás utóbbi években elért eredményeit. A miniszter kiemelte: a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központot (NAIK) azért hozták létre 2014-ben, hogy a tudományos kutatás segítségére legyen az agráriumnak, az eredmények felhasználása javítsa a mezőgazdaság versenyképességét. A magyar emberek biztonságos élelmiszerrel való ellátása, a GMO-mentes, egészséges élelmiszer-előállítás, a magyar mezőgazdaság jövője nagyrészt a magyar agrárkutatáson alapul – fogalmazott a miniszter.

Ennek az elvárásnak a nemzetközi szinten is jelentős méretű szervezet - a 12 kutatóintézet és 4 gazdasági társaság - a lehetőségek szerint egyre jobban megfelel, és hozzájárul a magyar agrárium dinamikus fejlődéséhez. Fazekas Sándor elmondta: a magyar búza- és kukoricafajták iránti érdeklődés nem véletlen azokban a térségekben, ahol hasonlóak a természeti körülmények, mint Magyarországon, ugyanis az éghajlatváltozás ott is hasonló gondokat vet fel, mint nálunk. Ezért is van Magyarország a szuper korai kukoricafajták nemesítésében az elsők között a világon. A rövid tenyészidejű kukoricafajták ugyanis alkalmazkodnak a megváltozott magyarországi klimatikus viszonyokhoz, és így keresettek a mienkhez hasonló éghajlati területeken is.

fotó: Pelsőczy Csaba

A magyar édesvízi aquakultúra eredményei iránt is nagy az érdeklődés külföldön, mert az e területen folyó kutatások és azok eredményei világszínvonalúak. Így a magyar halászati kutatások eredményeit meg akarják ismerni a távol-keleti és a délkelet-ázsiai országokban épp úgy, mint Brazíliában. Emellett kiemelte még a miniszter a magyar meggyfajták - például az érdi bőtermő - iránti külföldi érdeklődést. A NAIK kutatási eredményei egyébként lefedik azt a sokszínűséget, változatosságot, amit a magyar agrárgazdaság képvisel - húzta alá Fazekas Sándor. Hozzátette: a magyar agrárkutatási eredmények alkalmazása azért is lehet még fontos a fejlődő országokban, mert helyben tartja az ott élő népességet és így lassítja a migrációt is. Ezzel párhuzamosan napirenden van az agrárkutatási együttműködés fejlesztése a Visegrádi országokkal (V4-ek) is.

Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója arról beszélt, hogy a NAIK intézményrendszerében jelenleg több mint 1200 ember dolgozik azon, hogy a hazai agrárium tovább növelhesse versenyképességét. Az európai léptékkel is komoly szervezetnek számító NAIK legfőbb feladata, hogy a modern tudományos trendeknek megfelelően fogja össze a különböző szakterületek kutatásait, elősegítse a tudományterületek közti szinergiát.

fotó: Pelsőczy Csaba

Amint azt elmondta: Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ eredményeivel nap mint nap találkozhatunk, fontos feladatunknak tekintjük, hogy ezt tudatosítsuk is a társadalomban, legfőképpen az ifjúságban, ezzel is növelve a hazai mezőgazdaság elismertségét és megbecsültségét. Ennek érdekében a NAIK a közösségi média, illetve az off-és online média eszköztárát a jövőben egyaránt használni kívánja. Ennek a munkának a jelképes elindítása a NAIK új kiadványának elkészülte, aminek címe: A MAGYAR FÖLD JÖVŐJÉÉRT. Célja, hogy közérthetően foglalja össze agrárkutatásunk eredményeit és projektjeit.

A főigazgató szerint a hazai agráriumnak minden lehetősége megvan ahhoz, hogy kibocsátását tovább növelje, ehhez viszont szüksége van arra a tudományos hátországra, amelyet a NAIK testesít meg. A V4-es együttműködés feladataira kitérve a főigazgató hangsúlyozta, hogy hasonló adottságú országokként össze kell hangolnunk a munkánkat. A tudástranszfer hatékony alkalmazása pedig nagyon komoly lehetőségekkel kecsegtet, hiszen lehetőséget ad Észak Afrikában a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az egész agrárium fejlesztésére, amivel közvetlenül is elősegíthetjük, hogy az ottani emberek helyben maradjanak, ezáltal csökkentve a migrációs nyomást. Ezt a munkát kívánja összefogni a NAIK, ennek érdekében ősszel egy szakmai megállapodás aláírását, továbbá komoly tudományos együttműködést szorgalmazunk a V4-es társintézményeinkkel.

fotó: Pelsőczy Csaba

Az MTI kérdésére válaszolva Gyuricza Csaba kifejtette: „a NAIK most mintegy 5 milliárd forint éves költségvetéssel rendelkezik, amiből 3 milliárd forint az állami támogatás és mintegy 2 milliárd forint a saját bevétel. A kutatási tematikából a főigazgató kiemelte a klímaváltozáshoz kapcsolódó erdészeti, kertészeti, növénytermesztési és állattenyésztési kutatásokat; a precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó alkalmazott, adaptációs kutatásokat, továbbá az agrárerdészeti rendszerekhez kapcsolható kutatásokat, amelyek a kedvezőtlen adottságú területek - ez Magyarországon 600-700 ezer hektár - hasznosítását segíthetik.”

 

Galéria

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.