Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ vezetője értékelte a mögöttünk álló évet
agrotrend.hu – 2020. március 23., hétfő, 16:18

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ nemzetközi szinten is megjeleníti új ismereteit, valamint az agrárkutatás és a fogyasztók kapcsolatát is erősítette az elmúlt évben, ami minden bizonnyal a továbbiakban is így marad.

- 2014. január 1-én jött létre a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ azzal a céllal, hogy az agrárkutatás terén dolgozó intézményeket egységesen összefogja, egységet alakítson. Mióta vezeted a Központot?

- 2017 januárjában kerültem az intézmény élére, ez világ nem volt idegen számomra, mivel az Akadémia világából érkeztem, egyetemen dolgoztam sokáig, dékánként vezettem hazánk legynagyobb agrár karát a Szent István Egyetemen, majd azt követően egy államigazgatási kitérő, az MVH vezetői pozicíója után megfelelő tapasztalatokkal felvértezve, az Agrárminiszter Úr felkérésére kerültem ide az intézményrendszer élére. Nagy örömmel vállaltam el ezt a feladatot, hiszen közel áll hozzám ez a terület és otthonosan mozogtam benne. Szívesen vágtam bele ebbe a nem kis feladatba.

- Milyen szervezeti változások történtek a vezetésed alatt?

- A NAIK létrejöttekor az volt a cél, hogy egy olyan integrált szervezet jöjjön létre a hazai agrárkutatásban, ami egységesebben tud megjelenni mind hazai, mind nemzetközi fronton, másrészt azt a szerteágazó tudást, amely az új kutatási eredmények létrehozásához szükséges az agráriumban, azokat próbáljuk összefogni. Ma már olyan szerteágazóvá vált a kutatás, olyan összekapcsolódás van az egyes területek között, ami miatt elkerülhetetlen, hogy az egyes területek együttműködjenek egymással. A gyümölcstermesztő, az élelmiszerkutató, a növénytermesztő a növénynemesítő sem csak önmagában a szakterületén dolgozik, hanem nagyon szorosan, más területekkel együttműködve. Ha új technológiákat, termékeket, fajtákat akarunk létrehozni, akkor elkerülhetetlen az interdiszciplinaritás.

- Rendíthetetlen vagy az új gazdálkodási technológiák hirdetésében, számtalan ehhez kötődő eseményen veszel részt. Mennyire fogékonyak a gazdák, hogy ezeket a tudományokat alkalmazott tudományokká alakítsák?

- A gazdák és az a szerteágazó célközönség, akikkel foglalkozunk egyre fogékonyabbak, a gazdatársadalom képviselői egyre inkább felismerik, hogy csak akkor képesek versenyképesen és fenntartható módon gazdálkodni, hogyha a legújabb eredményeket alkalmazzák. Akkor tudnak előre jutni, hogyha az innovációt befogadják és magukévá teszik. Néhány éve azt lehetett tapasztalni, hogy nagyon kevés olyan gazdaember volt Magyarországon, aki nyitott lett volna. A gazdaember alapvetően konzervatív, aki sokszor nehezen fogadja el az új ismereteket, sokkal inkább szeret visszanyúlni a múltba, sokkal inkább szeret a régi tapasztalatokra hagyatkozni, az új ismereteket, az idő változását nehezn fogadja el. Szerencsére az utóbbi időben ez sokat változott. Az agrárdigitalizáció megjelenésével, a klímaváltozás felerősödésével rákényszerülnek a gazdáink arra, hogy innovatívak legyenek és befogadják az új ismereteket, mivel egyre többen látják, hogy a környezetükben azok tudnak előre jutni, akik a legújabb technológiákat alkalmazzák, akiknek van bátorságuk ahhoz, hogy előre lépjenek. Azt tapasztalom, hogy egyre inkább befogadóak, ezért is megyek magam is sokfelé gazdafórumokra, rendezvényekre, mert itt a NAIK-ban fontos küldetésünknek tartjuk, hogy segítsük közvetlenül a gazdálkodókat abban, hogy azokat az új eredményeket, amik itt az intézményrendszerben létrejönnek legyen bátorságuk alkalmazni, hiszen ez fogja előrevinni az egész agráriumot.

- Vannak olyan témák, amikben szinte határokat feszegetsz, az egyik ilyen az agrárerdészet témaköre, erről egy könyvet is kiadtatok. A könyvkiadásban egészen az ismeretterjesztő mesekönyvig is eljutottatok. Mennyire szűkek azok a határok melyek a tudomány és a gyakorlat között helyezkednek el, például az agrárerdészetben?

- Nem nevezném a határok feszegetésének, inkább annak, hogy a kommunikációnkban is innovatívak próbálunk lenni. Mi azt nézzük hogy a mezőgazdaságot és az új tudást hogyan lehet eljuttatni az átlag polgárhoz. Egyáltalán megimertetni az emberekkel, hogy a mezőgazdaság már régen nem az a szakma, ami sok esetben még a fejekben él, ehhez a különböző korcsoportokat eltérően kell megszólítani. Azt láttuk, hogy a legkevésbé a fiatalokat tudja megszólítani a szakmánk, ezért azt néztük meg, hogyan lehet nyitni a fiatalok irányába, hogyan tudnánk népszerüsíteni ezt a nagyon szép hivatást annak érdekében, hogy a generációváltás gördülékenyen menjen, úgy gondoljuk, hogy a legkisebbekkel kell kezdeni, ezért készítettük el az agrár mesekönyveinket.

- Az agrárkutatás és a fogyasztók kapcsolatait is erősítitek a mesekönyvön kívül többféle projekttel, gondolva itt a Cseresznyevirágzás eseményre, Rózsakerti estékre. Ezeknek a nem annyira szűk agrár, hanem inkább a fogyasztók megnyerését célzó projekteknek milyen a visszacsatolása? 

- Az átlag ember úgy képzeli el, hogy a kutatók mindenféle boszorkánykonyhában kémcsövek meg laborok között előállítanak mindenféle misztkus dolgokat, amikből aztán lesz valami, amit vagy tudunk használni, vagy nem. Mi a NAIK-ban pontosan azt szeretnénk bemutatni, hogy a mindennapi életünkben körülöttünk vannak azok a technológiák, temékek, melyek újdonságukkal a napi életünket szolgálják például élelmiszerek formájában. Azt szeretnénk, ha konkrét példákon keresztül be lehetne mutatni azt, hogy az agrárkutatás a mindennapi életünk része, nem pedig egy elvont dolog. Azt is szeretnénk láttatni, hogy a vidéki életnek vannak olyan szépségei, melyek bemutatásra érdemesek.

- Még dékán voltál, amikor Az Év Agrárembere díj fővédnökévé kértünk, melyet nagyon gyorsan elfogadtál, miért döntöttél így? 

- Első évben nem volt sok időm hogy gondolkodjak rajta, nem bántam meg hogy elvállaltam, mert nagyon sok izgalmas és új tapasztalatot jelentett. Akkor ez egy új kezdeményezés volt, nem volt ennek túl sok előzménye, azóta ez a díj már megélt jónéhány évet, elismert lett a gazdatársadalom körében. Azt látom nagyon fontosnak benne, hogy a gazdákon, mezőgazdasági szereplőkön kívül sikerült eljutni a társadalom más rétegeihez is az Év agráremberéhez kapcsolódó jó példákon keresztül. Olyan kiemelkedő személyiségek kapják a díjat, akik valóban követendő példát mutatnak, ezen keresztül az egész mezőgazdaságot lehet népszerűsíteni. Ez nem egy egyszereplős feladat, ebben szerepet kap a NAIK is, fontos szerepet kapnak az egyetemek is, az agrártárca is és még számtalan más szereplő. Egy ilyen díjon keresztül is nagy szeletet lehet kihasítani ebből a szerepből. 

- A 2019-es évben mi volt szakmai szempontból a legkedvesebb emléked?

- Számomra szakmailag azok a legszebb pillanatok, mikor azt látom, hogy a munkánknak van értelme, van sikere, eredménye, amikor azt látom, hogy az a rendszer, ami 2014-ben létrejött kiállja az idő próbáját, életképes modell és Közép-Európában egyedülálló. Ha egyetlen egy pillanatot mégis ki kell választanom, akkor az az volt, mikor a mesekönyvünk megjelenése után a gyerekeknek átadva csillogó tekinteteket kaptunk vissza. Magunk sem gondoltuk, hogy ekkora sikerre számíthatunk. Viccesen szoktuk is mondani, hogy ez a mesekönyv szakmai berkekben is nagyobb sikert aratott, mint az összes többi szakkönyvünk együtt véve. Ez is mutatja azt, hogy ezeknek az innovatív elgondolásoknak helye van. Ahhoz a gazdák között is bátorság kell az újdonságokhoz, úgy ez számunkra is meghozta a sikert. 

- Milyen olyan fókuszterületek jelennek meg a NAIK életében az idei évben, melyek nem kaptak eddig akkora hangsúlyt?

- Az új fókuszterületeket mindig az élet írja, de nyilvánvaló nekünk figyelni kell az ágazat összes rezdülését. Én inkább arra számítok és azt szeretném, ha azokat a területeket, melyekkel nagy erővel foglalkoztunk az utóbbi időben, mint a klímaváltozással kapcsolatos kutatások, a precíziós technológiák, az agrárdigitalizáció, tudnánk erősíteni ebben az évben is, mert hazai és világszinten is óriási a verseny. Nagy rajtunk a nyomás, hogy azokat a lehetőségeket, melyek a magyar agráriumban vannak, az a növekedési potenciál számunkra létkérdés, hogy tudjuk tartani a versenyt, ehhez elkerülhetetlen az innováció és azok a speciális eredmények, melyeket magunknak kell kikisérletezni, hiszen a Kárpát-medence egyedi viszonyaira nem lehet sablonos technológiákat használni.

https://www.agrotrend.hu/hireink/gyuricza-csaba - kérdező: Mátrai Zoltán

 

 

Programajánló

2020. április 1., szerda, 10:00
Helyszín: NAIK - Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézet (ÁTHK) 2053 Herceghalom Gesztenyés út 1.