Az ágazatban dolgozó szakemberek innovatív és értékteremtő munkáját meg kell becsülni, ők a magyar társadalom „valódi fundamentumai”, akik hozzájárulnak a mezőgazdaság fejlődéséhez – hívta fel a figyelmet a mezőgazdaságban dolgozókra Nagy István agrárminiszter szerdán. az Év agrárembere díj kiírását bejelentő sajtótájékoztatón, Budapesten.
Prof. Dr. Gyuricza Csaba NAIK-főigazgató, Az Év Agrárembere kitüntető díj védnöke - fotó: agrotrend.hu
A miniszter, aki a díj fővédnöke is, kiemelte, hogy a kitüntetéssel a mezőgazdaságban tevékenykedők közéleti munkáját, valamint társadalmi felelősségvállalását szeretnék elismerni. A cím nem egy-egy cselekedet, hanem egy egész életművet értékel – tette hozzá. Közölte, hosszú távon pedig célja, hogy azzal vonzóvá tegyék a magyar vidéket, a szakembereken túl mindenki megszólítva érezze magát és mindenki közös ügynek érezze a vidék sorsának alakulását.
Nagy István hangsúlyozta, hogy Magyarország sikerének záloga a vidék felemelkedése, megmaradásának záloga pedig a vidék megmaradása.
Mátrai Zoltán, az Agrotrend Csoport ügyvezető igazgatója, a díj főszervezője ismertette: a 2014-ben alapított díjra idén is 10 kategóriában lehet jelöltséget szerezni. Az elismerésre bármely ágazati szereplő jelölhető, de magát is jelölheti bárki október 15-től november 11-ig szakmai bemutatkozás és fotó feltöltésével a www.azevagrarembere.hu oldalra. Elmondta, hogy a jelölést követően egy 70 agrárszakemberből álló bizottság novemberben választja ki a kategóriák döntőseit, akikre a közönség 2018. január 5-től 20-ig szavazhat majd. A nyerteseket egy gálaesten február 2-án tüntetik ki, ahol életműdíjakat is átadnak – tette hozzá.
Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója szerint a mezőgazdaság sikere és jövője azon is múlik, hogyan tudnak az ágazatnak olyan fiatalokat megnyerni, akik az egyre erősödő versenyben helytállnak, akik segítségével fenntartható és megőrizhető a vidéki életforma és megtermelhetők az élelmiszerek. Ennek elérése érdekében szükség van példaképekre, akik a mezőgazdaságot büszkén vállalható célként testesítik meg.
Kitért arra is, hogy Magyarországon a gazdálkodók 31 százaléka 65 év feletti, a 35 év alatti gazdálkodók aránya 6 százalék. Emellett alacsony a szakmai végzettségűek aránya is, a magyar mezőgazdaságban munkálkodók 3 százaléka rendelkezik szakirányú felsőfokú végzettséggel, a szakmai középfokú végzettségűek aránya is csak 10 százalék és az agrár felsőoktatásba is csak a fiatalok kevesebb mint 6 százaléka jelentkezik.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
Közel négyszázmillió forintos uniós támogatás segítségével 19 halastavat alakítottak ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézetben (HAKI) Szarvason - jelentették be kedden a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.