Az „Agrárium 2017” konferencián „Rekordok, árzuhanás, alternatív lehetőségek – Mire számítsunk 2017-ben a takarmánypiacon?” - elnevezésű kerekasztal beszélgetésen vett részt Gyuricza Csaba, a NAIK mb. főigazgatója.
Beszélgetésben részt vettek: Bustyaházai László ügyvezető igazgató, Csitkovics Tibor ügyvezető igazgató, Hódos Ferenc stratégiai igazgató és Kulik Zoltán vezérigazgató – a beszélgetés moderátora Flórián Zoltán volt.
A tanácskozáson szó esett Magyarország vetésszerkezetének leegyszerűsödéséről, amelynek hatására lényegesen kevesebb fehérjenövényt termesztünk, mint amennyit hazai szükségleteink indokolttá tennének. Hiába növekedett az elmúlt években a szója termesztési területe, a megtermelt mennyiség még mindig nem elégséges. Továbbra is a fehérjetakarmány-növények és belőlük előállított takarmányok folyamatos importálására szorulunk, ami azért is különösen problémás, mert a behozott termények sokszor genetikailag módosított forrásból származhatnak. Magyarország azonban nyíltan, deklaráltan a GMO-mentes mezőgazdaság mellett foglalt álláspontot, ezért a fennálló ellentmondást orvosolni szükséges, lehetőleg minél előbb. Gyuricza Csaba kitért arra is, hogy véleménye szerint a hazai fehérjenövények termesztési területének és termesztési hatékonyságának növelése, csakis a rendelkezésre álló technológia fejlesztésével és megújításával képzelhető el hatékonyan. Az egyre erősödő hazai gazdasági teljesítmény mutatóit figyelembe véve, ezek a fejlesztések meg is valósíthatóak - tette hozzá.
fotó: agrarunio.hu
A problémát hazai szinten javallott orvosolni, tehát egy nagyon komoly szakmai háttérrel rendelkező, nemzeti növényi fehérjeprogram kidolgozása és megvalósítása szükséges – fűzte hozzá a főigazgató. Habár a szója az egyik legfőbb fehérjenövény, nem szabad megfeledkezni a csicseri borsóról, a takarmány borsóról és egyéb szóba jöhető fajtákról, sőt, nem csak növényekre kell gondolni, hanem a feldolgozóipar magas fehérjetartalmú melléktermékeire is. Rengeteg fontos szakpolitikai kérdést kell megválaszolni a közeljövőben ahhoz, hogy a saját magunk által támasztott takarmánybiztonsági feltételeknek maradéktalanul megfeleljünk, az eredményes munkához szükséges akarat és szaktudás azonban adott – zárta gondolatait Gyuricza Csaba.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
Közel négyszázmillió forintos uniós támogatás segítségével 19 halastavat alakítottak ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézetben (HAKI) Szarvason - jelentették be kedden a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.