Az „Agrárium 2017” konferencián „Rekordok, árzuhanás, alternatív lehetőségek – Mire számítsunk 2017-ben a takarmánypiacon?” - elnevezésű kerekasztal beszélgetésen vett részt Gyuricza Csaba, a NAIK mb. főigazgatója.
Beszélgetésben részt vettek: Bustyaházai László ügyvezető igazgató, Csitkovics Tibor ügyvezető igazgató, Hódos Ferenc stratégiai igazgató és Kulik Zoltán vezérigazgató – a beszélgetés moderátora Flórián Zoltán volt.
A tanácskozáson szó esett Magyarország vetésszerkezetének leegyszerűsödéséről, amelynek hatására lényegesen kevesebb fehérjenövényt termesztünk, mint amennyit hazai szükségleteink indokolttá tennének. Hiába növekedett az elmúlt években a szója termesztési területe, a megtermelt mennyiség még mindig nem elégséges. Továbbra is a fehérjetakarmány-növények és belőlük előállított takarmányok folyamatos importálására szorulunk, ami azért is különösen problémás, mert a behozott termények sokszor genetikailag módosított forrásból származhatnak. Magyarország azonban nyíltan, deklaráltan a GMO-mentes mezőgazdaság mellett foglalt álláspontot, ezért a fennálló ellentmondást orvosolni szükséges, lehetőleg minél előbb. Gyuricza Csaba kitért arra is, hogy véleménye szerint a hazai fehérjenövények termesztési területének és termesztési hatékonyságának növelése, csakis a rendelkezésre álló technológia fejlesztésével és megújításával képzelhető el hatékonyan. Az egyre erősödő hazai gazdasági teljesítmény mutatóit figyelembe véve, ezek a fejlesztések meg is valósíthatóak - tette hozzá.
fotó: agrarunio.hu
A problémát hazai szinten javallott orvosolni, tehát egy nagyon komoly szakmai háttérrel rendelkező, nemzeti növényi fehérjeprogram kidolgozása és megvalósítása szükséges – fűzte hozzá a főigazgató. Habár a szója az egyik legfőbb fehérjenövény, nem szabad megfeledkezni a csicseri borsóról, a takarmány borsóról és egyéb szóba jöhető fajtákról, sőt, nem csak növényekre kell gondolni, hanem a feldolgozóipar magas fehérjetartalmú melléktermékeire is. Rengeteg fontos szakpolitikai kérdést kell megválaszolni a közeljövőben ahhoz, hogy a saját magunk által támasztott takarmánybiztonsági feltételeknek maradéktalanul megfeleljünk, az eredményes munkához szükséges akarat és szaktudás azonban adott – zárta gondolatait Gyuricza Csaba.
Programajánló
Hírek
Közel négyszázmillió forintos uniós támogatás segítségével 19 halastavat alakítottak ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézetben (HAKI) Szarvason - jelentették be kedden a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.
Az idei esztendő, 2020 a Növényi Egészség Éve. Ebből az alkalomból a miskolci „Jedlik Ányos” TIT és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, partnerségben a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottságával ismeretterjesztő cikkpályázatot hirdetett tudományos kutatóknak és középiskolai tanároknak. A pályázat céljául tűzték ki, hogy a szakemberek a tágan értelmezett növényi témájú ismeretterjesztés tudományos hátterét és összefüggéseit közérthető módon közkinccsé tegyék.