Fotó: FM

Letették az alapkövét a szabadegyházai Hungrana Kft. újabb biomassza-erőművének. A másfél milliárd forintos beruházással a cég a termeléshez használt teljes gőz- és hőigényét, száz százalékban maga oldja meg. A cégnél a kukoricából kivont keményítőt elcukrosítva, az élelmiszeripar számára cukrokat, keményítőt és alkoholt állítanak elő. Juhász Zsolt elsőként Reng Zoltánt, a Hungrana Kft. vezérigazgatóját kérdezte.

– Mi történik a másfél milliárdos beruházás után, hogyha ez megvalósul?

– Ez egy nagyon nagy gyár; a szabadegyházai Hungrana Kft. Európa legnagyobb kukorica-feldolgozóüzeme. Jelenleg a teljes energia-igényünknek körülbelül a huszonöt százalékát állítjuk elő biomasszából. A teljes energia-igényünk két részből áll; áram- és gázszükséglet. A gázból a technológiához szükséges gőzt és hőt állítjuk elő. Ennek a kétharmada már most is biomasszából valósul meg; ezzel a beruházással ezt teljes egészében megújuló alapra helyezzük át.

– Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója:

– Nagyon sokat támadják a legkülönbözőbb fórumokon, még most is szembeállítva az élelmiszer-előállítást és az energia-előállítást; a mezőgazdasági termelés ilyen célú hasznosítását. Elmondhatjuk azt, hogy Magyarországon most egy átlag, jó évben megtermelünk nyolcmillió tonna kukoricát – és ennek azért még mindig jelentős része, millió tonnás nagyságrendben, alapanyagként hagyja el az országot, ami nagy luxus. Amíg akár csak egyetlen egy szem kukoricát is exportálunk, addig van létjogosultsága az ipari felhasználásnak, az energetikai felhasználásnak, az élelmiszer célú feldolgozásnak – a lényeg, hogy nagyobb hozzáadott értéket előállítva tudjuk ezt hasznosítani. És ami egy ilyen energetikai beruházásnak a legnagyobb előnye és jó példája, az az, hogy itt az energetikai cél azért nem önmagában jelenik meg. Ehhez társul ipari és élelmiszer-ipari előállítás, hiszen izocukrot állítanak elő, melléktermékként pedig nagy fehérjetartalmú, igen értékes takarmány is keletkezik. Tehát itt ez egy összetett folyamat és nem lehet leegyszerűsíteni élelmiszer-, vagy energia-előállítás folyamatára.

– És hogyha kukorica, akkor itt a GMO-mentességnek is fontos szerepe van – Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója:

– Azért örülünk mi egy ilyen beruházásnak, ahogy Gyuricza úr is említette, hogy a kukoricának szinte minden része hasznosul és olyan értékes fehérjehordozók kerülnek az állatok elé, amelyek nemcsak alapvetően a takarmányozás hatékonyságát javítják, hanem egyértelműen az élelmiszer-előállítás hatékonyságát, ami igen jelentős. Magyarországnak azt az előnyt kell kihasználni (ugye köztermesztésben GMO-s növényeket beállítani nem szabad), hogy a GMO-mentes harc fontos részeként, a szója-kitettségünket tudjuk enyhíteni azzal, hogy ezeket az alternatív melléktermékeket bekeverjük a takarmány-receptúrákba, tehát így csökkenthető a szójaimportunk. De azt is szeretném hangsúlyozni, hogy még további növekedési lehetőségek vannak ezen a területen, hiszen én három ágazatot tudnék kiemelni, a kertészetet és az állattenyésztést társítva az öntözés fejlesztésével, így akár 28-30 millió fő számára elegendő élelmiszer-alapanyagot is elő tudnánk állítani itt, ezen a négy és félmillió hektáron. Mindez további lehetőségeket jelentene az egész agrárium, illetve a nemzetgazdaság számára. Részben a hazai ellátás erősítésére is, hiszen éppen a kertészeti termékeknél, vagy a feldolgozott állattenyésztési termékeknél még vannak hiányosságaink, de ez nyilvánvalóan megjelenik a külpiacon való értékesítés lehetőségében is.

– Reng Zoltán, a Hungrana Kft vezérigazgatója:

– Ezt a versenyképességet nem szabad elengedni, folyamatosan fejlődni kell ebben az iparágban, hogy egy globális versenyben tudjuk tartani a szintet. Nagyon fontos megérteni mindenkinek, hogy akár a mezőgazdaság, akár a feldolgozóipar európai szinten biztosan, de akár még globális szinten is egy versenyben van. Hiszen a termékeket exportáljuk, ahol aztán a külpiacokon más országokban előállított termékekkel kell versenyezni. Ez a beruházás ehhez segít bennünket hozzá, hiszen csökkentjük az energiaimport-függőségünket, a költségeinket – ezáltal hatékonyabban, nagyobb termelékenységgel fogunk tudni működni. Minden lehetséges eszközt meg kell ragadni ahhoz, hogy ebben a versenyben élen maradjunk továbbra is.