A sertéspestis átrendezte a világpiaci helyzetet, ennek vált kedvezményezettjévé rövidtávon most Magyarország, hiszen itthon nem jelent meg ez a betegség a házi sertésekben. Ez nagy lehetőséget jelentett az exportban, amit az ország ki is tudott használni.  Az adatok szerint Magyarország élősertés-kivitele erősen nőtt 2019 január–áprilisában az egy évvel korábbi mennyiséghez viszonyítva. A legfőbb partnerek Románia, Ausztria és Szlovákia voltak. Az afrikai sertéspestissel sújtott Románia több mint a kétszeresére növelte a Magyarországtól vásárolt sertések volumenét.

A főigazgató a riporter kérdésére kitért arra is, hogy a sertés statisztikákat vizsgáló Inter Pig 2017-es adatai szerint Magyarországon 1,2 euró 1 kg sertéshús előállítási költsége, Dániába 1 euró, az USA-ban pedig csupán 0,73 euró, a munkaerő hatékonyságon tehát itthon még van hová fejlesztenünk versenytársainkhoz képest. Ezen hátrány okai elsősorban a fajtákra, a technológiákra, illetve a termelésszerkezetre vezethetőek vissza. Habár már ma is vannak olyan telepek Magyarországon, amik elérik a külföldi sztenderdeket, de a legtöbb helyen további fejlesztésekre van szükség, amelyek a különféle támogatások révén valósíthatóak meg leginkább hatékonyan az elkövetkező időszakban.

A világ sertésállományának fele Kínában található, éppen ezért okozott nagy törést, hogy országukban felütötte a fejét a sertéspestis. Habár Magyarország előnye egyelőre rövid távú, ha figyeli az ország a világpiaci trendeket és a sertéspestis továbbra sem üti fel a fejét itthon, akkor ez hosszú távú sikerré is átalakítható – fejtette ki a főigazgató.