Magyarország közvetlenül is érdekelt az észak-afrikai országok mezőgazdaságának erősítésében. Az ott élő vidéki lakosság életkörülményeinek javításában való magyar szerepvállalással, a tudás- és technológia export fokozásával támogatni tudjuk az euro-mediterrán térség geopolitikai stabilitásának fenntartását. A célunk, hogy a szerény körülmények között, mezőgazdasági munkákból élő lakosság széles köreinek tudjunk helyben alternatívákat kínálni, ezáltal szülőföldjükön segítsük őket jobb életkörülményekhez – hangsúlyozta tunéziai tárgyalásai során Dr. Gyuricza Csaba a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója.

A vártnál is nagyobb érdeklődést mutatnak az észak-afrikai országok a magyar agrárinnováció eredményeinek fogadására, továbbá piaci lehetőséget jelentenek mezőgazdasági alapanyagok és feldolgozott termékeink számára egyaránt - emelte ki a főigazgató. A magyar küldöttség a tuniszi mezőgazdasági minisztériumban folytatott megbeszélései során megállapodott a halászati, méhészeti, erdészeti és kertészeti kutatás-fejlesztési kapcsolatok további bővítéséről és új közös programok kiépítéséről – amelyek mintaprojektként fogják segíteni a további együttműködést.
Észak-Afrika országaival több évtizedre vezethetők vissza hazánk mezőgazdasági kapcsolatai. Magyar kutatók irányították többek között az egyiptomi öntözés-fejlesztést, továbbá jelentős szerepet játszottunk az algériai halászati és takarmányipari fejlesztések kivitelezésében, míg Tunéziában a halászati mellett vízgazdálkodási projektek kivitelezésében vettek részt a magyar szakemberek. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ munkatársai eddigi szakmai látogatásaik során számos lehetséges együttműködési területet azonosítottak be az észak-afrikai térségben. Jó példa, hogy a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet által kidolgozott tevetej feldolgozási technológia gyakorlati alkalmazása várhatóan hamarosan megkezdődik Marokkóban. Az észak-afrikai országokkal történő együttműködés ugyanakkor hazánk számára is kiemelt jelentőséggel bír, hiszen a tudásexport mellett jelentős tudásimportról is beszélnünk kell: mivel ebben a térségben jelenleg hasonló klimatikus körülmények között folyik a termelés, mint amilyenre hazánkban néhány évtized múlva számítani lehet. A tunéziai, marokkói és algériai tapasztalatok segítségével már most megkezdhetjük a felkészülést és az alkalmazkodást a majdani, kedvezőtlenebb körülményekkel szemben. A NAIK ennek érdekében már megkötötte a Maghreb-országok kutatóintézeteivel azokat az együttműködési megállapodásokat, amik a közös munka intézményi kereteit hosszútávon biztosítják.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
Közel négyszázmillió forintos uniós támogatás segítségével 19 halastavat alakítottak ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézetben (HAKI) Szarvason - jelentették be kedden a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.