Két háromoldalú megállapodás született: elsőként a NAIK, a Magyar Szója Nonprofit Kft. és az Agrárgazdasági Kutatóintézet, másodjára pedig a NAIK, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének Takarmánygyártók tagozata és az Agrárgazdasági Kutatóintézet között. A partnerségek célja, hogy a szója- és egyéb fehérjenövények magyarországi termesztésének terjedését elősegítsük, a gyakorlati ismereteket és innovációs eredményeket az agrárgazdasági kutatásokhoz még hatékonyabban használhassuk fel. Ezen felül a résztvevők arra törekednek, hogy a magyarországi takarmánygyártás folyamatos helyzetértékelését biztosítsák, szem előtt tartva az állattartás környezetterhelésének csökkentését, továbbá az együttműködés során az ismeretek és eredmények a Nemzeti fehérjetakarmány-program megvalósításában is aktívan hasznosuljanak.

Az eseményen Dr. Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója kijelentette: az együttműködés hosszútávú vállalás, a benne foglaltak 5-6 éven belül komoly eredményekhez fognak vezetni.  Ma Magyarországon mintegy 60-70 ezer hektáron termesztenek szóját, ez a termőterület 2015-ben még 43 ezer hektár volt, ám a termeléshez kötött támogatások hatékony alkalmazásával sikerült a vetésterületet jelentősen növelni. A terméshozam mintegy 180 ezer tonna, és reális cél, hogy 250 ezer tonna körül alakuljon a szója hozama. Ez azért fontos, mert Magyarország szójafelhasználása évi mintegy hatszázezer tonna, és az import nem GMO-mentes. Emellett azonban más fehérjeforrásokat is számításba kell venni a Nemzeti fehérjetakarmány-program kialakításakor. A főigazgató példaként említette a kukorica és a napraforgó ipari feldolgozásakor keletkező melléktermékeket, valamint az állattenyésztésben használható, bioetanol gyártáskor képződő fehérje-melléktermékeket is.
 

naik_importfeherje_02.jpg

Juhász Anikó, az AKI főigazgatója kijelentette: korábban az érintett szervezetek nem tudták, hogy a másik pontosan min dolgozik, a jövőben viszont nem dolgoznak párhuzamosan ugyanazon a területen, hanem összehangolt együttműködést várnak. Bustyaházai László, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének Takarmánygyártók tagozatának elnöke egyetértett azzal, hogy az érintett szervezetek hosszútávú utat tesznek meg, ám ezen „együtt könnyebb végigmenni” – fogalmazott. A tudástranszfer és a kutatás fontosságát hangsúlyozta ki a megállapodás kapcsán Novák László. A Magyar Szója Nonprofit Kft. ügyvezetője emlékeztetett: a K+F-re és innovációra fordítható források jelentősek, ezért érdemes ilyen irányú együttműködésben gondolkodni.