
A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ az idei OMÉK-on két, a hazai agrárgazdaság importfehérje-függőség enyhítését célzó stratégiai együttműködési megállapodást kötött.

Két háromoldalú megállapodás született: elsőként a NAIK, a Magyar Szója Nonprofit Kft. és az Agrárgazdasági Kutatóintézet, másodjára pedig a NAIK, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének Takarmánygyártók tagozata és az Agrárgazdasági Kutatóintézet között. A partnerségek célja, hogy a szója- és egyéb fehérjenövények magyarországi termesztésének terjedését elősegítsük, a gyakorlati ismereteket és innovációs eredményeket az agrárgazdasági kutatásokhoz még hatékonyabban használhassuk fel. Ezen felül a résztvevők arra törekednek, hogy a magyarországi takarmánygyártás folyamatos helyzetértékelését biztosítsák, szem előtt tartva az állattartás környezetterhelésének csökkentését, továbbá az együttműködés során az ismeretek és eredmények a Nemzeti fehérjetakarmány-program megvalósításában is aktívan hasznosuljanak.
Az eseményen Dr. Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója kijelentette: az együttműködés hosszútávú vállalás, a benne foglaltak 5-6 éven belül komoly eredményekhez fognak vezetni. Ma Magyarországon mintegy 60-70 ezer hektáron termesztenek szóját, ez a termőterület 2015-ben még 43 ezer hektár volt, ám a termeléshez kötött támogatások hatékony alkalmazásával sikerült a vetésterületet jelentősen növelni. A terméshozam mintegy 180 ezer tonna, és reális cél, hogy 250 ezer tonna körül alakuljon a szója hozama. Ez azért fontos, mert Magyarország szójafelhasználása évi mintegy hatszázezer tonna, és az import nem GMO-mentes. Emellett azonban más fehérjeforrásokat is számításba kell venni a Nemzeti fehérjetakarmány-program kialakításakor. A főigazgató példaként említette a kukorica és a napraforgó ipari feldolgozásakor keletkező melléktermékeket, valamint az állattenyésztésben használható, bioetanol gyártáskor képződő fehérje-melléktermékeket is.
Juhász Anikó, az AKI főigazgatója kijelentette: korábban az érintett szervezetek nem tudták, hogy a másik pontosan min dolgozik, a jövőben viszont nem dolgoznak párhuzamosan ugyanazon a területen, hanem összehangolt együttműködést várnak. Bustyaházai László, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének Takarmánygyártók tagozatának elnöke egyetértett azzal, hogy az érintett szervezetek hosszútávú utat tesznek meg, ám ezen „együtt könnyebb végigmenni” – fogalmazott. A tudástranszfer és a kutatás fontosságát hangsúlyozta ki a megállapodás kapcsán Novák László. A Magyar Szója Nonprofit Kft. ügyvezetője emlékeztetett: a K+F-re és innovációra fordítható források jelentősek, ezért érdemes ilyen irányú együttműködésben gondolkodni.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
Közel négyszázmillió forintos uniós támogatás segítségével 19 halastavat alakítottak ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézetben (HAKI) Szarvason - jelentették be kedden a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.