
A Külgazdasági és Külügyminisztérium Tudománydiplomáciai Főosztálya által támogatott kiutazás keretében Kaleta Gábor nagykövet, Somogyi Norbert főigazgatói tanácsadó és Lőrincz Dániel külgazdasági attasé megbeszélést folytatott a perui nemzeti agrárinnovációs intézet fölsővezetőivel, valamint az INIA felügyeletét ellátó mezőgazdasági minisztérium képviselőivel. A találkozó során körvonalazódtak azok a területek, ahol a perui fél számára kiemelten fontos a magyar agrárkutatással és szakigazgatással való együttműködés, illetve ahol Magyarország számíthat a perui fél szakmai segítségére.

Az INIA-t 1978-ban alapították nemzeti agrárkutatási intézet (Instituto Nacional de Investigación Agraria, INIA) néven azzal a céllal, hogy vezető intézménye legyen az alkalmazott kutatásnak és kísérleti tevékenységnek az állattenyésztésben és növénytermesztésben, erdészetben, élelmiszer-iparban, sőt a természetes flóra és fauna, valamint a vízi ökoszisztémák és a talajvédelem terén is. 1981-ben tevékenysége kibővült az agrárpromócióval (Instituto Nacional de Investigación y Promoción Agropecuaria, INIPA), ami elsősorban a vidéki területeken előállított termékek forgamazásával kaocsolatos képzést és szaktanácsadást takarta. 1987-ben újabb átszervezés történt a perui agrárkutatásban: létrejött az INIAA, azaz a nemzeti agrár- és agráripari kutatási intézet (Instituto Nacional de Investigación Agraria y Agroindustrial), mégpedig az INIPA, az agráripari fejlesztési intézet (Instituto Nacional de Desarrollo Agroindustrial, INDDA) fúziójával, míg az erdészettel kapcsolatos kutatási tevékenységre létrehozták az önálló erdészeti kutatóintézetet (Instituto Nacional Forestal, INFOR). 1992-ben újabb változás következett, az intézmény újra az eredeti nevén (Instituto Nacional de Investigación Agraria, INIA) működött tovább, viszont a tengerparti zónában lévő kísérleti telepeit privatizálták, amiket csak a közelmúltban vett újra birtokba az INIA. 2003-ban az intézmény neve kibővült a szaktanácsadással (Instituto Nacional de Investigación y Extensión Agraria, INIEA), de 2007-ben újra visszakapta ez eredeti rövidítését (INIA), hogy egy évvel később az agrárkutatás társadalommal szembeni szerepvállalásának fontosságát éreztetve a kutatás helyett az innováció kerüljön a szervezet nevébe, ezen a néven működik ma is: Instituto Nacional de Innovación Agraria, fő célja pedig a kisgazdaságok versenyképességének javítása, a kistermelők életszínvonalának emelése.
Az INIA jelenleg a limai központ és az ott található kutatási egységek mellett 25 vidéki kísérleti állomást működtet, amivel lefedik az ország teljes területét, illetve a három nagy pedo-klimatikus zónát: a tengerparti sávot, a hegyvidéki területeket és az Andoktól keletre lévő trópusi zónát. A kutatási tevékenység természetesen illeszkedik azország sajátosságaihoz, állattenyésztésben dominál a lámafélékkel kapcsolatos munka, a növénytermesztésben az egyik legfontosabb kultúra a burgonya, ezt követik az andesi peszeudo-cereáliák (quinoa), míg olyan „klasszikus” fajokkal, mint a kalászos gabonák, kevesebbet foglalkoznak. Megkülönböztetett figyelmet kap az erdészeti kutatás és az erdősítés (ami időközben szintén visszakerült az INIA-hoz) – ezen a területen elsősorban az agrárerdészeti rendszerekben gondolkodnak -, a génbanki tevékenység (az ország 84 mikroklimatikus régiójából 18 ezer tételt gyűjtöttek be eddig). A genetikai anyagok közül természetesen a burgonya a legsokszínűbb, több mint négyezer tételük van, erőforrásaik jelentős részét ennek a genetikai örökségnek a megőrzésére és valorizálására fordítják, de nem sokkal marad el a burgonyától a kukorica és a bab sem.
Az INIA struktúrája négy fő szervezeti egységre épül, ezek:
- Dirección de Desarrollo Tecnológico Agrario (mezőgazdasági technológia-fejlesztési igazgatóság)
- Dirección de Gestión de la Innovación Agraria (agrárinnovációs és tudástranszfer igazgatóság)
- Dirección de Recursos Genéticos y Biotecnología (biotechnológiai és genetikai-erőforrások igazgatóság)
- Dirección de Supervisión y Monitoreo en las Estaciones Experimentales Agrarias (kutatóállomás-felügyeleti és monitorozási igazgatóság).
Az egyes kutatóállomások hálózatba szerveződve működnek, szinte mindegyiknek megvan a maga speciális kutatási területe, viszont azok a kultúrák, amik Peruban legfontosabbnak – és egyben őshonosnak – számítanak, mint például a burgonya és a kukorica -, gyakorlatilag minden állomás portfóliójában megtalálhatók. Ugyanígy mindegyik esetében jelentős a termelőknek nyújtott szaktanácsadás, technikai segítségnyújtás, aminek egyértelmű célja a kisgazdaságok versenyképességének javítása, a piacra történő árutermelés arányának növelése, de foglalkoznak harmadik fél (pl. egyetemek) számára történő technológia-transzferrel is. Az eszközök között megtalálhatók a különböző demonstrációs eszközök (pl. bemutató parcellák), ismeretterjesztő közlemények, oktatási eszközök (audiovizuális vagy nyomtatott, illetve internetes). A tapasztalatok szerint a legsikeresebbek a bemutató parcellák, ahová a termelők kimehetnek és saját szemükkel, élőben győződhetnek meg a technológiai újdonságokról, ismerkedhetnek meg a jó termelési gyakorlattal. A kistermelők körében az INIA egyik, talán legfontosabb missziója a technológia-fejlesztés, a piacra jutás és a termelői összefogás erősítése, függetlenül attól, hogy az ország melyik nagy pedo-klimatikus részén (partvidék, hegyvidék, trópusi esőerdei terület, azaz costa, sierra, salta) működteti az adott kutatási egységet.
Az INIA és a NAIK közötti együttműködésre vonatkozóan a megbeszélés során három fő területet sikerült beazonosítani, kettőben Perunak van szüksége a magyar szaktudásra és gyakorlatra, egyben viszont Magyarország tanulhat sokat a perui féltől. Az INIA részéről a búzatermesztést, valamint általában a minősített szaporítóanyag-előállítást és forgalmazást, valamint az ehhez kapcsolódó szellemi tulajdon-védelmi kérdéseket jelölték meg, mint ahol a lehető leghamarabb és szoros együttműködést szeretnének indítani. Jelezték, ennek keretét egy kétoldalú együttműködési megállapodás aláírásával javasolják megteremteni, ehhez készek egy szövegtervezetet is a magyar fél rendelkezésére bocsátani. A búzatermesztés számukra azért nagyon fontos, mert ebből a kultúrából nem képesek megtermelni a belső szükségleteket, így jelentős importra szorulnak, ami az ország élelmezés-biztonsága szempontjából kockázati tényezőt jelenthet. Az ország klimatikus adottságai miatt elsősorban a tavaszi kalászosok jöhetnek szóba, mint „kutatási alanyok”, javasoljuk, hogy minél előbb kezdődjön meg kutatói szinten a szakmai egyeztetés a lehetséges kutatási, nemesítési területek, valamint a szaporítóanyag-csere területén, hogy a NAIK-INIA MoU aláírása után az érdemi munka azonnal megkezdődhessen. A NAIK mellett a Gabonakutató Kft bekapcsolódása is fontos, mivel a közös munka így tehető igazán teljessé. A perui fél jelezte, nem csak a gabonatermesztés esetében, hanem általában fontos számukra a kisgazdaságok gépesítése, így a NAIK MGK számára is elképzelhető közös téma a jövőben.
A szaporítóanyag-előállítás és -forgalmazás területén jelenleg az INIA az illetések szakmai szervezet, de a föladat messze túlmutat az intézmény szakmai és anyagi lehetőségein, ezért a szaktárca részéről egy olyan hatóság fölállításában gondolkodnak, mint pl. a magyar NÉBIH. Ismert tény, hogy Peruban jelenleg a vetésterületnek mindössze 15%-án használnak minősített szaporítóanyagot, ugyanakkor a gazdálkodók kétharmada 3-4 hektárnál kisebb területen termel, így nem csak szakmai és hatósági, hanem társadalmi kihívás is a minősített szaporítóanyag-használat arányának növelése. Tekintettel arra, hogy a NAIK ebben a kérdésben csak a szaporítóanyag-előállítás szakmai, agrotechnikai kérdéseiben tud segítséget adni a perui félnek, ezen a területen a magyar és a perui szaktárca közötti közvetlen kapcsolatfölvétel, majd ezen keresztül részünkről a NÉBIH bevonása a legjobb és legkézenfekvőbb megoldás.
Magyar részről a fehérjenövények nemesítésében, a genetikai erőforrások bővítésében lehet a legtöbbet tanulni a perui féltől, lévén az ország a maghüvelyesek jelentős része esetében géncentrumnak számít a környező országokkal – elsősorban Ecuadorral és Bolíviával – együtt. Tekintettel arra, hogy a magyar fehérjenövény-stratégia szempontjából fontos az olyan alternatív növényi fehérjeforrások termesztési lehetőségeinek vizsgálata is, amik olyan területeken termeszthetők, a hol a legfontosabb fehérjenövényeink – első helyen a szója – gazdaságosan nem termeszthetők, rendkívül hasznos lehet különböző maghüvelyesek magyarországi adaptációs lehetőségeinek vizsgálata.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
Közel négyszázmillió forintos uniós támogatás segítségével 19 halastavat alakítottak ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézetben (HAKI) Szarvason - jelentették be kedden a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.