Idén 150 millió forint bírságot szabtak ki a parlagfű miatt, a cél az, hogy ez az összeg folyamatosan csökkenjen a pollenek visszaszorulásával – mondta el Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója tegnap. Hozzátette, 2018-ban 3884 parlagfűfoltot derítettek fel, amelynek a nagysága 6548 hektár.

A főigazgató hangsúlyozta, Magyarország még mindig a parlagfűvel legfertőzöttebb országok közé tartozik Euró­pában, ennek mind az egészségre, mind a mezőgazdaságra káros hatása van. A lakosság húsz százaléka szenved parlagfű allergiában, vagyis minden negyedik magyar, ezért a gyomnövény elleni védekezés közös ügyünk, amelyben nemcsak a hatóságok, hanem az állampolgárok aktív szerepvállalására is szükség van – hangzott el a sajtótájékoztatón.

Gyuricza Csaba rámutatott, mindhárom legutóbbi magyarországi gyomfelvételezés szerint a parlagfű borította a legnagyobb területeket a gyomnövények közül. – A parlagfű elleni védekezést nehezíti, hogy igénytelen és agresszív, ráadásul csupán egy növény 2-8 milliárd pollenszemet és ötvenezer magot képes termelni, amelyekből újabb növények nőhetnek – hívta fel a figyelmet a központ vezetője, hozzátéve: egy mag akár 30-40 évig megőrzi a csírázóképességét.

Gyuricza Csaba szerint le kell számolnunk azzal az illúzióval, hogy egy-két éven belül hatékonyan kiirtható a parlagfű Magyarországról, hiszen már olyan mértékű a magkészlet a termőtalajokban, hogy az elkövetkező évtizedek módszeres védekezése is csak részleges eredményt tud hozni. Még ha tökéletesen eltüntetni nem is lehet napjainkban a parlagfüvet, kiemelten fontos a szervezett védekezés, hogy kordában tartsuk a növényt.

– A mezőgazdaságban számszerűsíthető a parlagfű miatti termésmennyiség-kiesés, a kukorica és a napraforgó esetén például másfél millió hektárt érint a parlagfű, ami évente legalább 8-10 százalékos termésveszteséget, így 45-50 milliárd forint bevételkiesést is jelent – emelte ki Gyuricza.

Megjegyezte, a védekezés nemcsak az állam, hanem a földtulajdonosok és földhasználók feladata is. Ezért is döntött úgy a kormányzat, hogy az eddigieknél is szigorúbban fogja ellenőrizni a mezőgazdasági földterületeket, és a hektáronként hetvenezer forintos területalapú támogatás feltételéül szabja a parlagfűmentességet. A legfőbb cél, hogy évről évre sikerüljön megakadályozni a parlagfű virágzását és magképződését, így jelentősen meg lehet ritkítani.

– Minden állampolgár felelős abban, hogy bejelentse, ha parlagfűvel szennyezett területet lát, erre a Nébih honlapján van lehetőség a parlagfű-bejelentő rendszerrel – hívta fel a figyelmet a főigazgató.

A légi felderítés ma helikopterekkel történik, de hamarosan – lényegesen kedvezőbb áron – drónokat is alkalmazni fognak erre a célra, és kutatási programot is indított nemrég a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ.

Szigeti Tamás, a Nemzeti Népegészségügyi Központ levegőhigiénés szakértője elmondta, idén már naponta térképes előrejelzést tettek közzé a pollenterhelésről, hogy minden allergiás fel tudjon készülni a tünetek kezelésére. A pollenszezon idén a szokásosnál két héttel korábban kezdődött és három hónapig tartott a meleg és száraz időjárás miatt.