Fazekas Sándor elmondta, a program végső célja a GMO-mentes élelmiszerlánc kialakítása, ennek része a hároméves kutatás-fejlesztési terv, amelyre nyolcmilliárd forint fordítható majd. Kifejtette, Magyarországon az asztalra csak fenntartható módon megtermelt, biztonságos élelmiszerek kerülhetnek, amelyek előállítása során a biológiai sokféleséget is megőrzik. Ennek egyik alapfeltétele, hogy Magyarországon a lehető legnagyobb mennyiségben állítsanak elő génmódosított összetevőktől mentes élelmiszer alapanyagokat - emlékeztetett Fazekas Sándor.

Az agrártárca vezetője elmondta, a program részeként több kutatási fejlesztési feladatot kell végrehajtani, amelyek révén várhatóan 4-5 éven belül jelentős eredmények várhatók. Vannak azonban már most is olyan megoldások, amelyekre támaszkodni lehet, ilyen például, hogy a GMO-mentes szója vetésterülete az elmúlt években mintegy 70 százalékkal nőtt, és meghaladta a 70 ezer hektárt - közölte. Ez az új uniós közös agrárpolitikának (KAP) is köszönhető, mivel uniós pénzből ez a terület kiemelten támogatható - tette hozzá.

A miniszter fontosnak nevezte az alternatív takarmányok és takarmánynövények előállítását is. Például a kukorica és a napraforgó feldolgozásakor keletkező melléktermékek eddiginél nagyobb mennyiségű hasznosítására van szükség, emellett a - szóján kívül egyéb - pillangós növényeknek is nagyobb szerepet kell kapniuk a takarmányozásban - fejtette ki. Ezzel tovább nőhet a mezőgazdaság versenyképessége, illetve jelentősen nőhet a vidéki munkahelyek száma - mondta Fazekas Sándor.

Feldman Zsolt, a szaktárca agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára kiemelte: az új közös agrárpolitika kialakításakor a magyar agrártárca jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a termeléshez kötött támogatásokkal segíthessék a fehérjenövények termelését. Ennek köszönhető, hogy az utóbbi időben megugrott a szálas és szemes fehérjetakarmány növények termelése - mondta. Közölte, az idén 4200 termelő több mint 70 ezer hektárra kért termeléshez kötött támogatást szójatermesztéshez, de a támogatás nemcsak a szója, hanem más pillangós növények termelésében is komoly ösztönző.

hir_20171016-02.jpg

Feldman Zsolt a Nemzeti Fehérjetakarmány Program fontosságát hangsúlyozva rámutatott: miközben a magyar állattenyésztőknek évente mintegy 840 ezer tonna szójabab egyenértéknek megfelelő szójaszármazékra van igényük, tavaly Magyarország csak 181 ezer tonna szójababot állított elő, és ebből exportált is. A fehérjetakarmány termesztésének szükségességét a nyáron a Brüsszelben aláírt szójanyilatkozat is rögzíti. Magyarországon a fehérjenövények termeléshez kötött támogatása révén mintegy 8 milliárd forinthoz juthatnak a termelők éves szinten - mondta a helyettes államtitkár.

hir_20171016-03.jpg

Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója hangsúlyozta: a Nemzeti Fehérjetakarmány Program nem egyenlő a szójaprogrammal. Ahhoz, hogy a magyar szójaigényeket - a takarmányozáshoz szükséges fehérjemennyiséget - teljes mértékben belföldről lehessen kielégíteni, mintegy 240 ezer hektáron kellene szóját termelni. Reálisan azonban Magyarországon nem lehet a következő években 100 ezer hektárnál nagyobb szója vetésterülettel számolni - vélte. Közölte, a fehérjetakarmány program átfogó és komplex módon kezeli a területet. Így nemcsak a szója, hanem az alternatív fehérjenövények - borsó, lóbab, lucerna - termesztésének ösztönzésével, és a terület növelésének a lehetőségével is foglalkozik a program, mint ahogyan az innovatív új takarmány-előállítási technológiák meghonosításának elősegítésével is.

A főigazgató elmondta, a belföldi előállítású fehérjetakarmány alapanyaggal mintegy 500-550 ezer tonna génmódosított szója importját kellene kiváltani. Ez a szakemberek számításai alapján reális lehetőség, ha például a takarmány-előállításban a napraforgódarát és a kukorica feldolgozása során keletkező melléktermékeket is felhasználják. Közölte, a fehérjetakarmány program megvalósításának a nemzetgazdasági hozadéka a munkahelyteremtés mellett 80-100 milliárd forint lehet, ennyivel nőhet ugyanis a magyar mezőgazdaság kibocsátása.