
Hároméves kutatás-fejlesztési program kezdődik azért, hogy teljes egészében kiváltható legyen az importból származó génmódosított szója a hazai takarmányokból - jelentette be a földművelésügyi miniszter hétfőn.

Fazekas Sándor elmondta, a program végső célja a GMO-mentes élelmiszerlánc kialakítása, ennek része a hároméves kutatás-fejlesztési terv, amelyre nyolcmilliárd forint fordítható majd. Kifejtette, Magyarországon az asztalra csak fenntartható módon megtermelt, biztonságos élelmiszerek kerülhetnek, amelyek előállítása során a biológiai sokféleséget is megőrzik. Ennek egyik alapfeltétele, hogy Magyarországon a lehető legnagyobb mennyiségben állítsanak elő génmódosított összetevőktől mentes élelmiszer alapanyagokat - emlékeztetett Fazekas Sándor.
Az agrártárca vezetője elmondta, a program részeként több kutatási fejlesztési feladatot kell végrehajtani, amelyek révén várhatóan 4-5 éven belül jelentős eredmények várhatók. Vannak azonban már most is olyan megoldások, amelyekre támaszkodni lehet, ilyen például, hogy a GMO-mentes szója vetésterülete az elmúlt években mintegy 70 százalékkal nőtt, és meghaladta a 70 ezer hektárt - közölte. Ez az új uniós közös agrárpolitikának (KAP) is köszönhető, mivel uniós pénzből ez a terület kiemelten támogatható - tette hozzá.
A miniszter fontosnak nevezte az alternatív takarmányok és takarmánynövények előállítását is. Például a kukorica és a napraforgó feldolgozásakor keletkező melléktermékek eddiginél nagyobb mennyiségű hasznosítására van szükség, emellett a - szóján kívül egyéb - pillangós növényeknek is nagyobb szerepet kell kapniuk a takarmányozásban - fejtette ki. Ezzel tovább nőhet a mezőgazdaság versenyképessége, illetve jelentősen nőhet a vidéki munkahelyek száma - mondta Fazekas Sándor.
Feldman Zsolt, a szaktárca agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára kiemelte: az új közös agrárpolitika kialakításakor a magyar agrártárca jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a termeléshez kötött támogatásokkal segíthessék a fehérjenövények termelését. Ennek köszönhető, hogy az utóbbi időben megugrott a szálas és szemes fehérjetakarmány növények termelése - mondta. Közölte, az idén 4200 termelő több mint 70 ezer hektárra kért termeléshez kötött támogatást szójatermesztéshez, de a támogatás nemcsak a szója, hanem más pillangós növények termelésében is komoly ösztönző.
Feldman Zsolt a Nemzeti Fehérjetakarmány Program fontosságát hangsúlyozva rámutatott: miközben a magyar állattenyésztőknek évente mintegy 840 ezer tonna szójabab egyenértéknek megfelelő szójaszármazékra van igényük, tavaly Magyarország csak 181 ezer tonna szójababot állított elő, és ebből exportált is. A fehérjetakarmány termesztésének szükségességét a nyáron a Brüsszelben aláírt szójanyilatkozat is rögzíti. Magyarországon a fehérjenövények termeléshez kötött támogatása révén mintegy 8 milliárd forinthoz juthatnak a termelők éves szinten - mondta a helyettes államtitkár.
Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója hangsúlyozta: a Nemzeti Fehérjetakarmány Program nem egyenlő a szójaprogrammal. Ahhoz, hogy a magyar szójaigényeket - a takarmányozáshoz szükséges fehérjemennyiséget - teljes mértékben belföldről lehessen kielégíteni, mintegy 240 ezer hektáron kellene szóját termelni. Reálisan azonban Magyarországon nem lehet a következő években 100 ezer hektárnál nagyobb szója vetésterülettel számolni - vélte. Közölte, a fehérjetakarmány program átfogó és komplex módon kezeli a területet. Így nemcsak a szója, hanem az alternatív fehérjenövények - borsó, lóbab, lucerna - termesztésének ösztönzésével, és a terület növelésének a lehetőségével is foglalkozik a program, mint ahogyan az innovatív új takarmány-előállítási technológiák meghonosításának elősegítésével is.
A főigazgató elmondta, a belföldi előállítású fehérjetakarmány alapanyaggal mintegy 500-550 ezer tonna génmódosított szója importját kellene kiváltani. Ez a szakemberek számításai alapján reális lehetőség, ha például a takarmány-előállításban a napraforgódarát és a kukorica feldolgozása során keletkező melléktermékeket is felhasználják. Közölte, a fehérjetakarmány program megvalósításának a nemzetgazdasági hozadéka a munkahelyteremtés mellett 80-100 milliárd forint lehet, ennyivel nőhet ugyanis a magyar mezőgazdaság kibocsátása.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
Közel négyszázmillió forintos uniós támogatás segítségével 19 halastavat alakítottak ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézetben (HAKI) Szarvason - jelentették be kedden a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.