Polcról levehető szellemi termékek
Világgazdaság Online – 2017. március 21., kedd, 15:00

A cél a gyakorlat számára hasznosítható eredményeket hozó kísérletek végzése – mondta a Világgazdaságnak Gyuricza Csaba, a 23 városban 12 agrárkutató intézetet összefogó Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) megbízott főigazgatója.

Több mint három éve vonták össze az agrár- és élelmiszer- ágazati kutatóintézeteket. Látszik már ennek a hatása?

– A mindenkori agrártárca mögött működő kutatói intézményrendszer rendkívül szétaprózottan látta el a feladatát a 2014-es egységesítésig. A rendszerbe szervezés egyébként nem magyar találmány, Európa legtöbb országában, ahol jól működik a kutatás, ilyen a felépítés. Az eltelt három év alatt nálunk is látszik, hogy ebben az összefogott rendszerben egységesíteni lehet sok munkát, és ki lehet használni a szinergiákat.

Mi hasznuk van ebből a gyakorló mezőgazdászoknak?

– A NAIK intézetei elsősorban gyakorlatorientált munkát végeznek, ami lefedi az agrárium teljes területét. Csak olyan alapkutatásokba kezdünk, amelyek segítik az alkalmazott kutatásainkat. Egy konkrét példa: biotechnológiai intézetünkben most olyan, a kertészeti nemesítést támogató alapkutatások folynak, amelyek eredményeként a nemesítés idejét le lehet rövidíteni a felére. Ez ugyan alapkutatás, de közvetlenül a gyakorlati alkalmazott kutatáshoz kapcsolódik.

Az élelmiszer-vásárló fogyasztók is érzékelnek valamit az önök működéséből?

– Elég, ha csak levesznek a polcról egy csípős paprikakrémet, az jó eséllyel ebben az intézményrendszerben létrehozott szellemi termék. A fajtától a technológiáig a teljes vertikum kialakításában ott a kutatói munkánk. Számos ilyen példa akad a meggyfajtáktól a facsemetékig. Vannak gazdasági társaságaink is, amelyek a megvalósult eredmények piacosítását végzik, például a vetőmag- és szaporítóanyag-forgalmazásban.

Mekkora költségvetéssel gazdálkodnak?

– Évi öt-hat milliárd forintos költségvetési forrás áll rendelkezésünkre, ami szűkösnek nevezhető, de az európai kutatóbázisokhoz képest sincs szégyenkeznivalónk az eredményeink miatt. A pontos összeg attól is függ, hogy mennyi a pályázatokkal megszerezhető forrás. Ez az utóbbi években viszonylag kevés volt, de bízunk benne, hogy a folyamatban lévő kiírásokon sikeresek leszünk. A kutatások döntő része persze nemzeti forrásból zajlik, mert ezek hosszabb távú, célzott kutatások, amelyeket nem lehet kitenni a pályázatok esetlegességének.

 


 

Melyek a fő kutatási témáik?

– Mindazok, amelyek a magyar mezőgazdaság számára fontosak. A prioritások közé tartoznak a klímavédelemhez, illetve a megváltozó klímához történő alkalmazkodás kérdései, ebbe sok minden beletartozik a nemesítéstől az új technológiák kidolgozásáig. Szintén prioritásként kezeljük a mezőgazdasági vízgazdálkodással, vízhasznosítással és az öntözésfejlesztéssel kapcsolatos kutatásokat.

Kiemelt területként említette a precíziós gazdálkodást is, amelyben szinte beláthatatlanok a lehetőségek. Itt mi a NAIK által meghatározott kutatási irány?

– Ez szintén több tudományterületet érintő téma, amely az elkövetkezendő időszakban a hazai mezőgazdaság versenyképességét meghatározó tényező lesz. A precíziós gazdálkodást általában a növénytermesztésre szokták érteni, de minden ágazatban jelen lehet, ahol kialakítható az agrárismeretek és az informatika szintézise. A mi feladatunk részben a technológiai adaptációk létrehozása, részben pedig a hazai viszonyokhoz alakított adatbázis felépítése. Fontos cél, hogy a kertészetben és az állattenyésztésben is legyenek és terjedjenek a precíziós módszerek.

Nemrég lapunk cikkében vetették fel a szakmabeliek, hogy hiába érték utol a magyar sertésfajták bizonyos tulajdonságokban az európai hibrideket, visszaszorulnak a tenyésztésben. Mit tehetnek ez ellen a kutatók?

– Ez nagyon aktuális téma, mert valóban hiába jók a fajtáink és vannak az állomány növelésére kimondott kormányzati célok, nincs meg hozzájuk a genetikai bázis, és sajnos a kutatói és tudományos háttér sem. Hollandiából be tudunk hozni bármennyi malacot, de ha ugyanezt Magyarországról próbálnánk beszerezni, nem menne. Ezért most azon dolgozunk, hogy a genetikai háttér megteremtéséhez hozzunk létre tenyésztői bázisokat. A NAIK feladata a feltételek megteremtése, az agrártárcával közösen a jó genetikai hátteret biztosító tenyésztelepek létrehozása. A szakmai és tudományos hátteret ehhez tudjuk biztosítani.

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.