A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ volt a házigazdája annak a nemzetközi konferenciának, amelyen az agrárium szakemberei osztották meg egymással tapasztalataikat. Néhány évvel ezelőtt ugyanis a mezőgazdaság egy új területére lettek figyelmesek, amelynek alapjait a múltbeli hagyományok adták. Az agrárerdészet lehetőségeit először Franciaországban ismerték fel, és elkezdték a kísérleti munkálatokat, majd a megszerzett tapasztalatokat átadták más országoknak, így Magyarországnak is. Így most már hat éve tudományos kutatócsoport foglalkozik a mezőgazdaság és az erdészet kapcsolatával itthon is.
Fél évezrede még nem volt ismeretlen, hogy a termőfák alatt más növényeket is termesztettek, vagy hogy az erdőkben állatokat tartottak. Aztán a nagyobb termés reményében, és a gépesítésnek köszönhetően eltűntek a fák a termőföldekről, könnyen megművelhető táblák sorakoztak egymás mellett. Olyan kevés lett az erdőterület, hogy Trianon után az ország területének 10 százalékát tette ki. Ennek következtében folyamatosan különböző környezeti problémák jelentek meg, mint például talajtömörödés, erózió, a tápanyagok kimosódása.
Dr. Borovics Attila, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ stratégiai főigazgató helyettese a Spájzban elmondta: az agrárerdészet amellett, hogy ezeket a problémákat orvosolja, nagyon jó befektetést is jelent, és a klímaváltozás negatív folyamatán is változtathat. Tájékoztatása szerint egyre több az érdeklődő gazda, akik abban kérnek tanácsot, hogy hogyan lehetne a gazdaságukban minél több fát telepíteni. A biomassza, az árnyékolás, a szél és a jég okozta károk csökkentése felkeltette az érdeklődésüket.
Dr. Borovics Attila szerint azonban már vannak olyan elsivatagosodott területek Magyarországon, amin ez a földművelési technika sem segít. Csesznák Anikó interjúja.
A teljes interjú ide kattintva hallgatható meg.
Programajánló
Hírek
Infrastrukturális fejlődést és hatékonyságnövekedést eredményez majd, hogy ősszel már a gödöllői Szent István Egyetem része lesz a keszthelyi és a gyöngyösi agrárkar, valamint a Kaposvári Egyetem, később pedig a hazai agrárkutatási hálózat túlnyomó része is. Az integrációt előkészítő bizottságot vezető Gyuricza Csaba szerint az új intézmény képes lesz az oktatásban is lekövetni a mezőgazdaságban zajló forradalmi változásokat.
Az állattenyésztésben a géntartalékok képzése nemzetstratégiai, illetve nemzetbiztonsági érdek, csakúgy, mint a biztonságos élelmiszerek előállítása – mondta a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója szerdán, a herceghalmi haszonállat-embriológiai laboratórium és kísérleti takarmánykeverő üzem átadásán.