- A precíziós gazdálkodásnál alapvetően arról van szó, hogy az agrárium él az informatika adta lehetőségekkel, ennek révén pedig olyan megoldások jöhetnek már szóba, amelyekről korábban még csak nem is álmodtak a gazdák – mondja Gyuricza Csaba.

A cél az, hogy hatékonyabbá tegye a termelést, növelje a versenyképességet, és ezzel egyidejűleg a fenntarthatóságot is erősítse.

Ráadásul a környezetünket is ezekkel a technológiákkal lehet ma a leghatékonyabban védeni úgy, hogy közben versenyképes termelést tudjunk folytatni.

A mezőgazdaságnak egyre nagyobb mennyiségű élelmiszerrel kell ellátnia a Föld exponenciálisan növekvő népességét, de ezt úgy már nem lehet megtenni, hogy a terméseredményeket drasztikusan növeljük, új fajtákat hozunk létre, amelyekkel nagyobb terméseredmények érhetők el. A 20. században ez még természetes megoldás volt, a búzánál például egy évszázad alatt meg lehetett háromszorozni a termésmennyiséget. de ma ez már nem működik. A felmerülő problémákra, kérdésekre a választ a digitalizáció, a precíziós gazdálkodás adja meg azzal, hogy optimalizálja a termelés hatékonyságát, és megkeresi a lehető legjobb megoldásokat.

precizios_gazdalkodas_naik_hir_20190912_02.jpg

- A precíziós gazdálkodást sokan a robotikával, az automatizálással azonosítják. Így van-e ez?

- Nem, ez csupán a műszaki, informatikai alapját teremti meg. A precíziós gazdálkodás az informatika, a robotika, az automatizáció és az agrárismeretek szimbiózisáról szól. Ha úgy tetszik, a robotika a hátteret, az eszközt, a hardvert adja ahhoz, hogy precíziós gazdálkodást lehessen végezni.

- Az idei kiállítás az öntözésre és annak gépesítési hátterére, illetve a talajkímélő gazdálkodásra összpontosított. Segíthet-e, illetve mennyit tud segíteni a precíziós gazdálkodás például a vegyszerterhelés csökkentésében, vagy a valós vízigényhez igazodó öntözési technológia megvalósításában?

precizios_gazdalkodas_naik_hir_20190912_03.jpg

- A precíziós gazdálkodás valamennyi technológiai elemnél, tehát a talajművelésnél, a növényvédelemnél, a tápanyag-kijuttatásnál, sőt magánál a fajta megválasztásánál is segít abban, hogy takarékosabban, környezetkímélő módon tudjunk gazdálkodni.

A lényeg annak a felismerése és technológiai szintű elfogadása, hogy nincs homogén termőterület.

Akár négyzetméterenként eltérő lehet a tápanyagtartalom, a gyomosodás, a betegségek megjelenése, és ha ehhez a művelés során alkalmazkodunk, célzottan, az adott növény igényének megfelelően, akár növényegyedre vetítve juttatjuk ki a tápanyagot, a növényvédőszert vagy az öntözővizet, akkor az összességében kedvezőbb feltételeket teremt, nem beszélve a megtakarításról, ami a felesleges kezelések kiiktatásából fakad.

A növényvédőszereknél a megtakarítás akár az 50-90 százalékot is elérheti, ami amellett, hogy költségkímélő, a környezeti terhelést is jelentősen csökkenti –állítja Gyuricza Csaba.