Évi 300-350 milliárd forinttal is növelhető a magyar agrárium kibocsátása a precíziós technológiák széles körű alkalmazásával – mondta Dr. Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója a „DRÓNOK A MEZŐGAZDASÁGBAN” címmel megrendezett konferencián és tanácskozáson Gödöllőn.

Nyugat-európai szakértők szerint a precíziós gazdálkodással évente hektáronként 25-30 ezer forintnak megfelelő összeggel nagyobb eredmény érhető el szántóföldi művelésben, Magyarországon pedig ennél is magasabb, 65-70 ezer forintos eredményesség javulás lenne realizálható, mivel a bázis alacsonyabb a nyugat-európainál. Ez 300-350 milliárd forinttal nagyobb termelési értéket jelenthet csak a szántóföldi növénytermesztésben, ami majdnem annyi, mint amennyit területalapú, vagy állatalapú támogatásból évente igénybe vesznek a gazdák. Folyamatos a presszió tehát a termelőkön, hogy a technológiai színvonal emelésével tartsanak lépést a kor követelményeivel, ebben a versenyfutásban pedig a NAIK MGI szerepe kiemelten fontos, hiszen kutatási, fejlesztési és minősítési feladatok is várnak az itt dolgozó szakemberekre, akik azon is dolgoznak, hogy 5-8 éven belül komoly térhódításon menjen keresztül a magyar agráriumban a digitalizáció.
A főigazgató szavai szerint a technológiai újítások egyre több kérdést vetnek fel, amelyek megválaszolására hívta életre a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ azt a konferenciát, ahol szervezett, szakértői keretek között kaphatnak pontos információkat az érdeklődők. Erre azért is van nagy szükség, mert a rohamléptékű technológiai megoldások gyakorta megelőzik a jogszabályi szabályozást – az ilyen nemkívánatos helyzeti zavaroknál, pedig jobb minél gyorsabban tiszta vizet önteni a pohárba. Nem a precíziós gazdálkodásra történő átállás költsége a komoly tétel, hanem az a deficit, amelyet annak hiánya évről-évre okoz az ágazatban - fogalmazott a NAIK főigazgatója.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
Közel négyszázmillió forintos uniós támogatás segítségével 19 halastavat alakítottak ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézetben (HAKI) Szarvason - jelentették be kedden a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.