
November 8-9-én került sor Rabatban a 3. magyar-marokkói gazdasági vegyesbizottsági ülésre, ennek szakértői és plenáris ülésén az agráriumot Dr. Somogyi Norbert, a NAIK stratégiai főigazgató-helyettese és Tóth Eszter, az FM NKKF munkatársa képviselte.

Mindkét ülésen elhangzott, hogy az agrárszektor és ezen belül az agrárkutatás megkülönböztetett szerepet tölt be gazdasági és tudományos kapcsolataink erősítésében és szélesítésében, ebben a NAIK kiemelkedő szerepet vállal, korábban már két intézménnyel kötött együttműködési megállapodást. A marokkói nemzeti agrárkutatási intézettel (INRA) 2015. decemberében, a 2. magyar-marokkói GVB alkalmával született meg a partnerséget deklaráló dokumentum, míg az erdészeti kutatási központtal (CRF) Nagy István FM-miniszterhelyettes 2017. áprilisi marokkói látogatása alatt írtunk alá együttműködési megállapodást. A mostani GVB alkalmával a plenáris ülés végén a mezőgazdaság vonatkozásában két megállapodás aláírására került sor, mindkettő a NAIK részéről, az aláíró Dr. Somogyi Norbert stratégiai főigazgató-helyettes volt. Az egyik aláírt dokumentum a NAIK és az Institut Agronomique et Vétérinaire Hassan II közötti együttműködési megállapodás volt, a másik az INRA és a NAIK által 2015. decemberében Budapesten, a 2. magyar-marokkói GVB során megkötött együttműködési megállapodás végrehajtásának kereteit hivatott pontosítani.
A GVB-hez kapcsolódva Magyar Levente miniszterhelyettes és Mohammed Sadiki, a marokkói mezőgazdasági minisztérium főtitkára tárgyalásán Magyar Levente jelezte, Magyarország az elkövetkezendő években 600 millió USD-t kíván a marokkói gazdaságba befektetni, ami természetesen az agrárgazdaságot is érinti, ezért célunk az érdemi együttműködések erősítése. A tárgyaláson Dr. Somogyi Norbert a NAIK és marokkói partnerei közel hároméves együttműködésének tapasztalatait összegezve kifejtette, az alábbi területeken látunk kiemelkedő potenciált nem csak tudományos, de gazdasági területen is:
- burgonyatermesztés, különös tekintettel a szárazság- és hőstressznek ellenálló fajták közös nemesítésére, a biotikus és abiotikus stresszel szemben toleráns magyar fajták marokkói termesztésére, valamint helyi a vetőgumó-előállítás rendszerének kidolgozására és elindítására,
- fönntartható erdőgazdálkodás és faipar,
- tejföldogozás, hangsúlyosan a termelői és földolgozói egyedi igényekhez igazított technológiák kidolgozására és a tevetej-földolgozásra,
- édesvízi akvakultúra a marokkói víztározókra építve,
- a klímaváltozással kapcsolatos K+F tevékenység, kiemelt szerepet adva a kalászos gabonáknak és a maghüvelyeseknek,
- gyümölcstermesztés (elsősorban csonthéjasok és héjasok),
- mezőgazdasági gépesítés, ezen belül a szántás nélküli termelési rendszerek gépeinek fejlesztése.
A főtitkár hangsúlyozta, hogy az állami mellett a magánszféra szereplőit is kapcsolatba kell hozni, továbbá indítványozta egy kétoldalú szakértői munkacsoport fölállítását, amit Magyar Levente miniszterhelyettes támogatott – magyar részről ennek előkészítésére Dr. Somogyi Norbertet, a NAIK stratégiai főigazgató-helyettesét kérte föl.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
Közel négyszázmillió forintos uniós támogatás segítségével 19 halastavat alakítottak ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézetben (HAKI) Szarvason - jelentették be kedden a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.