Immunstimuláló hatású és eddig nem alkalmazott mikroalga törzseken alapuló preventív célú takarmány kiegészítők termelése és intenzív halgazdaságokban történő hasznosítása
|
A projekt azonosító száma: |
GINOP-2.3.2-15-2016-00058 |
|
|
A projekt címe: |
Immunstimuláló hatású és eddig nem alkalmazott mikroalga törzseken alapuló preventív célú takarmány kiegészítők termelése és intenzív halgazdaságokban történő hasznosítása |
|
|
A kedvezményezett neve: |
Nemzeti Agrárkutatási |
 |
|
A projekt tervezett |
2021.03.31. |
|
|
A szerződött támogatás |
742 046 098 Ft |
|
|
A támogatás mértéke: |
100% |
|
| Konzorciumi tagok | Támogatás összege | Támogatás mértéke |
| Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Halászati Kutatóintézet (NAIK HAKI) | 209 689 529 Ft | 100% |
| MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont | 247 977 723 Ft | 100% |
| Bay Zoltán Közhasznú Nonprofit Kft. | 169 391 460 Ft | 100% |
| Miskolci Egyetem | 114 987 386 Ft | 100% |
A projekt tartalmának bemutatása:
A projekt célja újonnan kidolgozott eljárásokra épülő, zárt rendszerű algatenyésztési technológiával nyert magas hozzáadott értékű mikroalga biomassza előállítása, illetve annak haltakarmányban történő hasznosítása. A fejlesztés eredményeként egyedi, korábban nem leírt összetételű mikroalga-tartalmú haltakarmány kiegészítő fejlesztése valósul meg, amely élettanilag kedvező hatású, így hozzájárul az intenzív halnevelésben gyakori stresszhelyzetek okozta megbetegedések kiküszöböléséhez és a halak fejlődéséhez.
Programajánló
Hírek
Új felsőoktatási intézmény jön létre Szent István Egyetem néven 2020. augusztus 1-jén. Az új egyetem a legjobb európai példák alapján építkezik és ennek megfelelően a kontinens és a világ élvonalába törekszik – hangzott el az intézmény alapítása alkalmából szervezett eseményen. Az új Szent István Egyetem egyik célja, hogy a több tudományterületet felölelő intézmény mezőgazdasági képzése a hazai és nemzetközi agrár-felsőoktatás megújításának zászlóshajója legyen.
A Nemzeti Agrárkutatási- és Innovációs Központ Halászati Kutatóintézete vezetésével a tokféléket vizsgáló magyar kutatócsoport létrehozta az őshonos vágótok és az amerikai lapátorrú tok életképes hibridjét, amely evolúciós és génmegőrzési szempontból egyaránt nemzetközi jelentőségű felfedezés.