NAIK - Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet

NAIK - Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet

A Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet épülete

Fotó: Takács Gábor

Az intézetről

A Mezőgazdasági Minisztérium 1986-ban döntött a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont (MBK) létrehozásáról. Az épület alapkövét 1987-ben rakták le. A Zalaváry Lajos Ybl- és Kossuth-díjas építész tervezte épület 1989-re készült el. A két derékszögben álló, egymással összekapcsolt, négyszintű épület magába foglalta az akkor ismert legjobb építészeti, épületgépészeti és épületvezérlési technológiákat. Az épületben 4000 m2 laboratóriumi helyiség, 500 m2 iroda és a tetőn 760 m2 üvegházi és 360 m2 állatházi felület van.

Az MBK megalakulásakor a központban négy intézet működött: az Állattudományi, a Biokémia és Fehérjekutató, a Molekuláris Genetika és a Növénytudományi Intézet. Bár az MBK belső struktúrája az idők folyamán sokat változott, fő irányként az állat- és növény biotechnológia valamint a genetika, mint fő kutatási irányok, mindmáig fennmaradtak. Egyre nagyobb teret nyert viszont a kutatásokban a bioinformatika, és így vált önálló főosztállyá mára a Genomika.

Az MBK infrastruktúráját tekintve megalakulásakor nemzetközi színvonalú volt, és ezt a színvonalat folyamatos beruházásokkal, az elavuló készülékek cseréjével igyekszik ma is megtartani. A molekuláris biológiai kutatások általános műszerein kívül (steril fülkék, elektroforézis készülékek, mikrocentrifugák, PCR és valós-idejű PCR készülékek, termosztátok, rázógépek, stb.) az intézetben mikromanipulátor, metabolomikai vizsgálatokra alkalmas GC-MS készülék és egy Leica TCS SP8 típusú konfokális mikroszkóp platform is található a NAIK intézményeiben folytatott tudományos kutatómunka támogatására, a mikroszkópos képalkotás, mint szolgáltatás biztosításával.

Az MBK alapító okiratában megfogalmazott feladata: biotechnológia kutatás és fejlesztés végzése a magyar agrárium versenyképességének növelése és a fenntartható mezőgazdaság elősegítése érdekében. Az MBK alaptevékenységei közé tartozik a mezőgazdasági biotechnológia és az agrártudomány területén növénynemesítési, állattenyésztési, mikrobiális és biotechnológiai kutatás-fejlesztés végzése klasszikus és modern molekuláris biológiai módszerekkel, valamint a fentiekkel kapcsolatos pályázati, oktatási, szakértői, tanácsadási, publikációs, koordinációs tevékenységek végzése. A hasznosítható eredmények elérésére irányuló célzott alapkutatás, alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés célja a mezőgazdasági növények, állatok és mikroorganizmusok vizsgálata, fejlesztése és nemesítése, hasznosítható szellemi alkotások létrehozása molekuláris biológiai módszerekkel, géntérképezéssel, molekuláris markerezéssel, tudásbázisok, adatbázisok és egyéb technológiák kifejlesztésével, hagyományos és modern technikák és módszerek alkalmazásával.

Az MBK-ban jelenleg négy főosztály működik. A Növénybiotechnológiai Főosztály kutatócsoportjai korszerű molekuláris biológiai eljárásokat felhasználva vizsgálják gazdaságilag fontos haszonnövények és modell szervezetek biokémiai, fiziológiai, sejtbiológiai, epigenetikai, fejlődésbiológiai jelenségeit. Transzkripciós analízissel és metabolit vizsgálatokkal tárják fel azokat a folyamatokat, amelyek szerepet játszanak a burgonya növények szárazságtűrésében és vírus ellenállóságában. A főosztály több csoportjának kutatásai elsősorban a kisméretű nem kódoló RNS-ek (mikró és kis interferáló RNS-ek) biológiai szerepének feltárására irányulnak. Így például, az egyik csoport a kis nem kódoló RNS-ek szerepét vizsgálja a hőmérséklet érzékelésében, míg egy másik csoport főként a mikró RNS-ek aktivitását kutatja a növények fejlődésében és a vírusfertőzés tüneteinek kialakulásában. De cél a kis nem kódoló RNS-eken alapuló vírusok elleni védekezési rendszer molekuláris hátterének feltárása is.

A Genetikai Főosztály tudományos programjában mind az alap-, mind az alkalmazott kutatás nagy szerepet játszik. A patogén organizmusok nagymértékű változékonysága, alkalmazkodóképessége nagy kihívást jelent nemcsak a kutatók, hanem a növénytermesztés és állattenyésztés számára is. Ennek megfelelően a Főosztály legtöbb projektje a patogén organizmusok és a gazda-patogén szervezet közötti kölcsönhatások tanulmányozására irányul mind állati, mind növényi rendszerekben. A kutatás a következő kölcsönhatásokat öleli fel: baromfi- Salmonella baktérium, sertés - Ecoli baktérium, paprika - Xanthomonas baktérium, paprika – Meloidogyne fonálférgek, lucerna - Fusarium gombák, paprika - TSWV vírus. Továbbá más „hasznos” mechanizmusokat, úgymint a lucerna – Sinorhizobium baktérium szimbiotikus nitrogénkötését és egy általános növényi RNS „minőségellenőrzési” mechanizmust (nonsense-mediated mRNA decay - NMD) is tanulmányoznak.

2011-ben újból létrehozott Állatbiotechnológiai Főosztályt jelenleg három kutatócsoport alkotja. z Intézet célja, hogy a legmodernebb nemzetközi kutatási trendekhez igazodva, azokat a hazai igényekhez igazítsa. A Főosztály egyik csoportja a szarvasmarha betegségek genetikai hátterét vizsgálja. A csoport kutatási irányaiba tartozik a precíziós nemesítéshez kapcsolódó genomszerkesztési technológiák fejlesztése kísérleti állatokban. Egy másik csoport a pluripotens őssejtek funkcionális vizsgálatára vállalkozott. Jelenleg a miRNS-ek szerepét vizsgálja a pluripotens sejtállapot fenntartásában. Új kutatási irányként csirke ősivarsejtek molekuláris biológiai jellemzését, valamint ezek mezőgazdasági alkalmazhatóságát is tesztelik. De cél a nyúl modellállatként való alkalmazása a humán betegségek vizsgálatában és biotechnológiai célok megvalósításában is.

A 2015-ben megalakult Genomikai Főosztály jelenleg három csoportot foglal magában. Az egyik csoport hazánkban elsőként végezte el az őshonos mangalica fajták genomszekvenálását és részt vett egy magyarországi kórokozó Salmonella baktérium izolátum genomszekvenálásában. A csoport most egy gímszarvas és egy méhészeti genomprojekten dolgozik. A Főosztály egy másik csoportja szőlő virológiai felmérésekkel és a kimutatási módszerek optimalizálásával foglalkozik, de a NAIK-Gyümölcskutató Intézettel közös munkájuk során- szilva, őszi és kajszi mintákból is megkezdte virális kórokozók genomikai módszerekkel történő azonosítását. A Növényi Szövettenyésztési Csoport dihaploid (DH) paprika vonalakat állít elő szolgáltatás szinten vetőmagtermesztő cégek megbízásából. Új kutatási projektjük a snack paprika in vitro portok kultúrában való tesztelése, de a NAIK-MBK projektekhez kapcsolódóan a paprika és alma in vitro fenntartása, mikroszaporítása és a növényregenerációs rendszerek optimalizálása is feladatuk.

Az MBK aktív szerepet tölt be a felsőfokú oktatásban és PhD képzésben. A Szent István Egyetem (SZIE) közelsége az MBK-ba vonzza a mezőgazdasági biotechnológiai kutatások iránt érdeklődő BSc, MSc és PhD hallgatókat, de jönnek diákok a SZIE budapesti Kertészeti Karáról és az Eötvös Loránd Egyetemről is. Az MBK-ban szakdolgozó egyetemi hallgatók minden évben rangos helyezéseket érnek el az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon. Jelenleg több mint 30 PhD hallgató dolgozik az MBK-ban, kétharmaduk állami ösztöndíjas. A Földművelésügyi Minisztérium által kezdeményezett és támogatott fiatal kutatói utánpótlás programban eddig 13 kiemelkedően tehetséges fiatal kezdhette meg kutatói életpályáját.

Az MBK kutatási feladatait hazai és nemzetközi partnerek bevonásával és sok esetben az Európai Unió kutatási programjaiban (pl. Horizon2020, COST programok) való részvétellel és támogatásával valósítja meg. De jelentős támogatást kapnak az egyes kutatócsoportok a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól is.

Az MBK kapui nyitva állnak az érdeklődők előtt minden évben a „Kutatók éjszakája” rendezvény keretében, amikor is előadásokkal és kísérletes bemutatókkal próbálja népszerűsíteni az intézet kutatási programjait.

Programajánló

2017. november 30., csütörtök

Pályázati felhívások

A halastavak felfedezése - Videóverseny

Kutatói utánpótlást elősegítő program 5