Agrárkutatásunk Európa élvonalában
agrotrend.hu / E.G. – 2017. augusztus 4., péntek, 10:20

A magyar mezőgazdaságnak is szembe kell néznie azokkal a globális kihívásokkal, amelyek több kérdéskörben adnak feladatot a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ számára" - az agrotrend.hu portál interjúja Gyuricza Csabával, a NAIK főigazgatójával.

Hol tart a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) megújítása?

Ez egy hosszú, nagy körültekintést igénylő, állandó munka, amelyet csak a világban zajló folyamatok figyelembevételével lehet felelősségteljesen végezni.

A szükséges változtatásokat annak érdekében tesszük, hogy meg tudjunk felelni azoknak a célkitűzéseknek, amelyek a szakpolitikai stratégia megvalósítását szolgálják.

Világszinten egyre növekszik a népesség, ezért egyre több élelmiszerre lesz szükség. Bár a lakosság száma jelenleg Magyarországon sajnos csökken, de a globális következmények mindenképpen hatnak ránk is.

A másik kérdéskör a klímaváltozás, amely az agrárium csaknem minden területét érinti. Ezekre a változásokra fel kell készülni, a kutatásnak és az innovációnak ezekre megoldásokat kell kínálniuk.

A harmadik terület pedig az energiafüggőség fokozódása. Ez részben összefügg a növekvő népességgel is, de a mezőgazdaságnak is vannak olyan feladatai – legalábbis tisztázandó kérdései –, amelyekkel foglalkozni kell.

A hazai agrárkutatást és innovációs tevékenységet ebben a globális térben kell elhelyezni, valamint benne a mi szerepünket meghatározni. Ezek azok a célok, amelyek mentén a munkánkat alakítjuk.

A személyi feltételek rendelkezésre állnak?

A NAIK nagy intézmény: 1250 kutatóval, munkavállalóval, összesen 12 intézettel, illetve 4 gazdasági társasággal rendelkezik, lefedi az alkalmazott agrárkutatás valamennyi szegmensét. Nagyon fontos, hogy a szervezet minden területén olyan humánerő álljon rendelkezésre, amely alkalmas a feladatra. Az elmúlt időszakban meg is tettük a szükséges változtatásokat, amelyekkel az egész hazai agrárkutatást új pályára tudjuk állítani.

A szükséges anyagi források is megvannak ehhez?

Nem titok, hogy más európai uniós országokkal összehasonlítva viszonylag szerény költségvetési forrásokkal kell gazdálkodnunk – ez sajnos az egész magyarországi kutatási ágazatra igaz. Bár a kutatás-fejlesztésben az utóbbi években volt egy örvendetes GDP-arányos növekedés, ám még mindig van hova fejlődni. Jelenleg a GDP 1,2-1,3 százalékát fordítjuk erre a jövőnket alapjaiban meghatározó területre. A hazai agrárkutatásról elmondható, hogy nagyon jó ár-érték aránnyal dolgozunk.

A költséghatékonyság jegyében az alapkutatások helyett a gyakorlatban már rövidtávon is eredményekhez vezető kutatások végzését tartom a NAIK elsődleges küldetésének.

Ennek köszönhetően a jelenlegi forrásokkal is képesek vagyunk országhatárainkon belül és túl is értékelhető eredményeket elérni számos területen.

A térségre vonatkozó kutatásfejlesztésben Magyarország hogyan tud részt venni?

Abból kell kiindulni, hogy a Kárpát-medence egységes ökológiai tér, azok a változások, amelyek Magyarországot érintik, nem állnak meg a határokon, és ez fordítva is igaz. Ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy a Kárpát-medence magyar nemzetiségű kutatóival az eddiginél is intenzívebb kapcsolatot építsünk ki.

Mennyire aktív ez a kapcsolat jelenleg?

Lehet még javítani rajta, ezen a területen is szeretnénk még inkább erősíteni az összefogást! Jelenleg közös programokat működtetünk, az erdélyi magyar egyetem révén pedig adott egy nagyon jó kapcsolat. Ezeket kell még intenzívebbé tennünk. Elsősorban arra gondolok, hogy legyen meg a közös innováció, és legyenek közös kutatási eredményeink. Ezeknek nemcsak gazdaságélénkítő funkciójuk van, hanem regionális célokat is szolgálnak.

A másik terület, hogy közös kutatási-oktatási együttműködést kezdeményeztünk a visegrádi országok intézményeivel. Még idén, a soros magyar elnökség idején aláírunk egy együttműködési megállapodást Budapesten. Ennek keretében összehangoljuk azokat a kutatásokat, amelyeket a visegrádi országok folytatnak az agrártudományok területén.

A tagországok közötti fejlesztésben az információcsere intenzívebbé tétele is nagyon fontos, hiszen egyikünk sincs abban a helyzetben, hogy korlátlan rendelkezésre álló forrással gazdálkodhatna.

A magyar kutatás-fejlesztés, agrárkutatás mindig nagyon intenzív volt abban a tudásexportban is, amely a fejlődő országokba irányult. Délkelet-Ázsiában, Észak-Afrikában vagy akár Afrika más országaiban is láthatjuk a magyar agrárinnováció több évtizedes eredményeit. Ezt a fajta tudásexportot szeretnénk erősíteni a térségi összefogással, mert közösen még nagyobb erővel tudunk jelen lenni ezeken a területeken.

Ennek az agrártudományi kutatás-fejlesztésen túl közvetlen gazdaságélénkítő hatása is van. Térségünk gazdaságának a felelőssége az innovációk fejlődő országokba való eljuttatása. Az ottani gazdasági stabilitás erősítésével az Afrikában, Ázsiában megjelenő migrációs törekvéseket közvetlenül is mérsékelni lehet, ami nem csak térségi, de összeurópai érdekeket is szolgál.

Mikorra hozható tető alá az egyezmény?

A tervek szerint szeptemberben lesz a V4 agrárminiszteri csúcstalálkozó Budapesten, ezt követően, októberben tervezzük az együttműködés aláírását.

A jelenleg is folyó közös kutatásokról és információcseréről mi mondható el?

Innovációs és kutatási kapcsolataink az Európai Unió tagországaival intenzívek és folyamatosak, megszámlálhatatlan közös fejlesztési programban dolgozunk uniós intézményekkel.

Az Európán kívüli kapcsolataink közül is érdemes néhányat külön is megemlíteni.

Tunéziával, Marokkóval nagyon fontos együttműködés alakult ki az elmúlt időszakban. Új, feltárandó területként tekintünk Nyugat-Afrikára.

Komoly előkészületi munka zajlik Nigériával, illetve Ghánával, hogy meg tudjuk valósítani azokat a célokat, amelyekről korábban is szóltam.

Dél-Amerika államai szintén nagyon jelentős célországok. Kolumbiával és Ecuadorral alakult ki az elmúlt időszakban igen szoros együttműködés. Délkelet-Ázsiával pedig hagyományosan erősek a kapcsolataink, elég csak Laoszra gondolni, ahol a magyar agrárinnováció behálózta az egész országot. Előreláthatólag az ősz folyamán teszünk miniszteri szintű látogatást a térségben, amikor több együttműködési megállapodást is aláírunk. Megerősítjük megvalósult projektjeinket a halgazdálkodás, a takarmányozás és a baromfitenyésztés területén is.

A nemesítés „tudásexportjában” mit tudnak felmutatni?

Nagyon jelentősek a magyar innováció eredményei akár a kalászosokban, akár a kukoricában és a repcében.

A fejlődő országok magpiaci igénye újraépítheti és megerősítheti a hazai piacot.

Ez nagyon fontos gazdasági tényező lesz az elkövetkezendő időszakban.

Továbbá Kazahsztánt szeretném még kiemelni, amely hatalmas területével, kiváló agráradottságaival fontos partnerünk. Kiválóak a kétoldalú politikai kapcsolatok, amelyek gazdasági eredményekre válthatók. Az idei asztanai világkiállításon ezek a kapcsolatok tovább erősíthetőek. Nagyon sok agrárvállalkozás képviselteti magát – piacosítható innovációs eredményeivel a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ is jelen van a több hónapon keresztül zajló világeseményen.

Mit várnak a részvételtől?

A világkiállítás központi témája a zöld mezőgazdaság és az energiagazdaság, de nagyon fontos szerepet töltenek majd be azok az agrárinnovációk, amelyek a mezőgazdaság fejlődését szolgálhatják többek között Kazahsztánban is. Ezen a területen nagyon sok eredményünk van. Meg fogunk jelenni azokkal a termékeinkkel, amelyek határainkon túl is piacképesek.

Bevételeink visszaáramolhatnak majd a hazai agrárkutatásba, így közvetlen pozitív gazdasági hatással számolunk.

Programajánló

2017. augusztus 24., csütörtök, 09:30
2017. szeptember 7., csütörtök, 09:30
Helyszín: Imregi Családi Vendéglő (Rendezvény Terem) 2700 Cegléd Béke tér 8.
2017. szeptember 20., szerda - 2017. szeptember 24., vasárnap
2017. szeptember 29., péntek

Pályázati felhívások

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Ifjú Agrárkutatók részére

Hírlevél