Az állományok kiegészítésével kell felújítani az erdőket | Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ
Az állományok kiegészítésével kell felújítani az erdőket
MTI – 2018. június 13., szerda, 08:15

Erdészeti génmegőrzési programot indított a tamási székhelyű Gyulaj Erdészeti és Vadgazdálkodási Zrt., amelynek keretében az olasz molyhos tölgy és a kocsánytalan tölgy számára különítettek el magtermelő területeket.

A klímaváltozás hatása egyértelműen tetten érhető, és sokszor bizonytalanná vált, hogy stabilan fel tudjuk-e nevelni az erdőket. Ezért olyan genetikai erőforrás-gazdálkodást kezdtünk el, ami biztosítja a hosszútávon megvalósítható erdőgazdálkodást – mondta Gőbölös Péter, a társaság vezérigazgatója az erdészeti génmegőrzés lehetőségeiről hétfőn, a Tolna megyei Lengyelen rendezett tanácskozás után.

Az olasz molyhos tölgy és a kocsánytalan tölgy genetikai állományának megőrzése érdekében a hőgyészi és a pincehelyi erdészet területén jelöltek ki önálló területet. A vezérigazgató emlékeztetett: az erdészet már 2003-ban létrehozott egy magtermesztő plantázst, ami hosszabb idő alatt hoz eredményt. Az aktív törzsfák feltérképezését – erdőjárással – 1-1,5 éve végzik intenzíven.
– A gyulaji erdészetnél termelt szaporító anyagok később akár kereskedelmi forgalomba is kerülhetnek, és használhatják a Kárpát-medencében végzendő erdőfelújításoknál – jelezte a vezérigazgató.

A konferencián Borovics Attila, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézetének igazgatója arról beszélt, hogy a klímaváltozás miatt melegebb és szárazabb nyári időjárásra kell számítani Magyarországon, a júliusi csapadék már jelenleg is nagyon hiányzik az erdőknek.
– Ezért a dunántúli tölgyesek helyét több helyen a szárazságtűrőbb cser veheti át, az Alföld középső részén viszont nagyobb problémát okozhat a változás, ott az a kérdés, hogy megmarad-e az erdő, vagy sztyeppövezet veszi át a helyét – tette hozzá. – Emiatt állománykiegészítéssel kell felújítani az erdőket, amiben nagy szerepe van az új szaporítóanyagoknak.

A szakember kifejtette: a fák által termelt magok, pollenek, magkészlet genetikai diverzitása akár egymilliószorosa is lehet más növényfajoknak, a klíma megváltozása ellen azonban az örökítő anyagok sokszínűsége kevés. A jelenleg zajló klimatikus folyamat ugyanis sokkal gyorsabb, mint az, ahogy a fafajok diverzitásukkal alkalmazkodni tudtak a körülményekhez. A probléma egyik megoldása lehet az, hogy szárazabb éghajlaton honos fajok szaporító anyagát is felhasználják az erdősítésnél. Tolna megyében például Romániából, Bulgáriából esetleg Törökországból származó szaporító anyagokkal újítanak fel tölgyeseket.
– Fontos a meglévő fajok genetikai diverzitásának megőrzése is – tette hozzá.

A gyulaji erdészet mellett Sárváron például a klímaérzékeny, őshonos vadcseresznye génmegőrzését végzik, és a kocsánytalan, illetve a kocsányos tölgy esetében is zajlanak hasonló programok. A hazai, erdővel borított egymillió 867 ezer hektáron az akác után a második legnagyobb területen, 387 ezer hektáron élnek tölgyfajok. Cser 211 ezer, nyár 196 ezer, bükk 111 ezer hektárt borít.

Programajánló

2018. augusztus 23., csütörtök, 09:30
Helyszín: Kecskeméti Városháza (Díszterem és Díszudvar) 6000 Kecskemét Kossuth tér 1.
2018. szeptember 7., péntek, 10:00
Helyszín: Imregi Családi Vendéglő (Rendezvény Terem) 2700 Cegléd Béke tér 8.