A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik fontos eszköze lehet a több évszázados hagyománnyal rendelkező agrárerdészeti termelési kultúra alkalmazása Magyarországon - jelentette ki budapesti sajtótájékoztatóján pénteken Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.

Fotó: Takács András Attila
A nem csak Magyarországon, de Európában is úttörő kiadványnak szánt Agrárerdészet című könyv bemutatóján elmondta: az agrárerdészet olyan termelési kultúra, amelyben a faállomány szántóföldi növényekkel, kertészeti kultúrákkal, sőt, az állattartással közösen veszi igénybe a tájat. Egymást erősítik a különböző mezőgazdasági és erdészeti tájhasznosítási megoldások. Mindez az elmúlt évtizedekben visszaszorult, és most olyan hasznosítási lehetőségeket, módszereket szeretnének felmutatni a szerzők, amelyek főként a kis és közepes családi vállalkozások számára lehetnek hasznosak.
A leírt módszerekkel, például gyenge minőségű termőföldeken, vagy vizes területeken lehet gazdaságosabban, az eddiginél több haszonnal gazdálkodni. Különösen az ország azon területein lehet ez hasznos, ahol a klímaváltozás hatásai már most is nagyon szembetűnőek, mondta a miniszter. Magyarországon több helyen is vannak olyan erdős területek, ahol legeltetnek, vagy olyan gyümölcsösök, ahol kertészeti kultúrák is megférnek. Fontos különbség a klasszikus termelési eljárásokhoz képest az ökológiával való szoros, sőt rendszerszintű kapcsolat - hívta fel a figyelmet a miniszter.
Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója - a kötet egyik szerzője - azt emelte ki, hogy az agrárerdészet alapvetően Magyarországon és a világ minden részén elsősorban a kedvezőtlen adottságú területeken gazdálkodók számára jelent alternatív megoldást. Magyarországon legalább 800 ezer hektár olyan szántóterület van, amely kedvezőtlen adottságúnak minősül - jelezte a főigazgató. Elmondta azt is: a különböző agrárerdészeti rendszerek alkalmazásával 20-30 százalékkal nagyobb termelési érték produkálható egy egységnyi területen, mint korábban. Ez jelentős kibocsátás növekedést jelenthet a magyar mezőgazdaság számára. Így hosszabb távon 80-90 milliárd forinttal növelhető - a számítások szerint - a magyar mezőgazdaság termelése - mondta a NAIK főigazgatója.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
Közel négyszázmillió forintos uniós támogatás segítségével 19 halastavat alakítottak ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézetben (HAKI) Szarvason - jelentették be kedden a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.