Fotó: Takács András Attila

A nem csak Magyarországon, de Európában is úttörő kiadványnak szánt Agrárerdészet című könyv bemutatóján elmondta: az agrárerdészet olyan termelési kultúra, amelyben a faállomány szántóföldi növényekkel, kertészeti kultúrákkal, sőt, az állattartással közösen veszi igénybe a tájat. Egymást erősítik a különböző mezőgazdasági és erdészeti tájhasznosítási megoldások. Mindez az elmúlt évtizedekben visszaszorult, és most olyan hasznosítási lehetőségeket, módszereket szeretnének felmutatni a szerzők, amelyek főként a kis és közepes családi vállalkozások számára lehetnek hasznosak.

A leírt módszerekkel, például gyenge minőségű termőföldeken, vagy vizes területeken lehet gazdaságosabban, az eddiginél több haszonnal gazdálkodni. Különösen az ország azon területein lehet ez hasznos, ahol a klímaváltozás hatásai már most is nagyon szembetűnőek, mondta a miniszter. Magyarországon több helyen is vannak olyan erdős területek, ahol legeltetnek, vagy olyan gyümölcsösök, ahol kertészeti kultúrák is megférnek. Fontos különbség a klasszikus termelési eljárásokhoz képest az ökológiával való szoros, sőt rendszerszintű kapcsolat - hívta fel a figyelmet a miniszter.

Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója - a kötet egyik szerzője - azt emelte ki, hogy az agrárerdészet alapvetően Magyarországon és a világ minden részén elsősorban a kedvezőtlen adottságú területeken gazdálkodók számára jelent alternatív megoldást. Magyarországon legalább 800 ezer hektár olyan szántóterület van, amely kedvezőtlen adottságúnak minősül - jelezte a főigazgató. Elmondta azt is: a különböző agrárerdészeti rendszerek alkalmazásával 20-30 százalékkal nagyobb termelési érték produkálható egy egységnyi területen, mint korábban. Ez jelentős kibocsátás növekedést jelenthet a magyar mezőgazdaság számára. Így hosszabb távon 80-90 milliárd forinttal növelhető - a számítások szerint - a magyar mezőgazdaság termelése - mondta a NAIK főigazgatója.