Az idei esztendő, 2020 a Növényi Egészség Éve. Ebből az alkalomból a miskolci „Jedlik Ányos” TIT és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, partnerségben a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottságával ismeretterjesztő cikkpályázatot hirdetett tudományos kutatóknak és középiskolai tanároknak. A pályázat céljául tűzték ki, hogy a szakemberek a tágan értelmezett növényi témájú ismeretterjesztés tudományos hátterét és összefüggéseit közérthető módon közkinccsé tegyék.
Új felsőoktatási intézmény jön létre Szent István Egyetem néven 2020. augusztus 1-jén. Az új egyetem a legjobb európai példák alapján építkezik és ennek megfelelően a kontinens és a világ élvonalába törekszik – hangzott el az intézmény alapítása alkalmából szervezett eseményen. Az új Szent István Egyetem egyik célja, hogy a több tudományterületet felölelő intézmény mezőgazdasági képzése a hazai és nemzetközi agrár-felsőoktatás megújításának zászlóshajója legyen.
A Nemzeti Agrárkutatási- és Innovációs Központ Halászati Kutatóintézete vezetésével a tokféléket vizsgáló magyar kutatócsoport létrehozta az őshonos vágótok és az amerikai lapátorrú tok életképes hibridjét, amely evolúciós és génmegőrzési szempontból egyaránt nemzetközi jelentőségű felfedezés.
Infrastrukturális fejlődést és hatékonyságnövekedést eredményez majd, hogy ősszel már a gödöllői Szent István Egyetem része lesz a keszthelyi és a gyöngyösi agrárkar, valamint a Kaposvári Egyetem, később pedig a hazai agrárkutatási hálózat túlnyomó része is. Az integrációt előkészítő bizottságot vezető Gyuricza Csaba szerint az új intézmény képes lesz az oktatásban is lekövetni a mezőgazdaságban zajló forradalmi változásokat.
Az állattenyésztésben a géntartalékok képzése nemzetstratégiai, illetve nemzetbiztonsági érdek, csakúgy, mint a biztonságos élelmiszerek előállítása – mondta a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója szerdán, a herceghalmi haszonállat-embriológiai laboratórium és kísérleti takarmánykeverő üzem átadásán.
Magyarországon 11, míg az oktatás szempontjából legsikeresebb országokban, például Ausztriában, Hollandiában egy, legfeljebb két intézményben zajlik agár-felsőoktatási képzés. Ez a rendelkezésre álló anyagi és szakmai források nem megfelelő elosztásához vezet. A felsőoktatás tervezett átalakításával azonban egy olyan tudásközpont jöhet létre, ami kulcsszerepet fog játszani a modern, magyar agrárium megteremtésében – mondta Dr. Gyuricza Csaba az M1 – Ma reggel című műsorában.
